| dbo:abstract
|
- Sok kitalált történet tartalmaz olyan elképzelt üdítőt vagy egyéb iható anyagot – nagy mennyiségben történő fogyasztásra szánt folyadékot – mely értelmes lehet abban a világban, ahol a történet játszódik, és néhány esetben továbbgördítheti a történet fonalát. Ezek lehetnek kitalált márkák, melyek egy adott valós márkát helyettesítenek, s ezen keresztül ki lehet gúnyolni az azon márkához kapcsolódó marketinges kultúrát. Erre példa a A Simpson családban vagy a Buzz Beer a The Drew Carey Showban. A sci-fikben az ellenséges társadalmaktól származó italok kiterjeszthetik egyes jövőbeni társadalmak érzékeléseit. Ilyen a Star Trekben a Romulán Ale. Míg sok olyan kitalált ital van, mely könnyen beszerezhető, vannak olyan folyékony gyógyszerek és mérgek (mind az a folyadék, melynek hatására Alice a könyvben a Csodaországba merül), melyek nem érhetőek el széles fogyasztórétegnek, vagy nem jellemezhetőek úgy, hogy egy adott célra használhatók, és így egyáltalán nem tekinthetők „üdítőnek”. (hu)
- Sok kitalált történet tartalmaz olyan elképzelt üdítőt vagy egyéb iható anyagot – nagy mennyiségben történő fogyasztásra szánt folyadékot – mely értelmes lehet abban a világban, ahol a történet játszódik, és néhány esetben továbbgördítheti a történet fonalát. Ezek lehetnek kitalált márkák, melyek egy adott valós márkát helyettesítenek, s ezen keresztül ki lehet gúnyolni az azon márkához kapcsolódó marketinges kultúrát. Erre példa a A Simpson családban vagy a Buzz Beer a The Drew Carey Showban. A sci-fikben az ellenséges társadalmaktól származó italok kiterjeszthetik egyes jövőbeni társadalmak érzékeléseit. Ilyen a Star Trekben a Romulán Ale. Míg sok olyan kitalált ital van, mely könnyen beszerezhető, vannak olyan folyékony gyógyszerek és mérgek (mind az a folyadék, melynek hatására Alice a könyvben a Csodaországba merül), melyek nem érhetőek el széles fogyasztórétegnek, vagy nem jellemezhetőek úgy, hogy egy adott célra használhatók, és így egyáltalán nem tekinthetők „üdítőnek”. (hu)
|
