Ellenbogen Adolf (Miskolc, 1814 ? Budapest, 1886. október 28.) heged?m?vész, karmester, zeneszerz?. Apja, a miskolci zsidó hitközség kántora, ?t is kántornak akarta nevelni, de hajlama a heged?játékra vonzotta. Tagja volt a borsodi város Thern Károly vezette ifjúsági zeneegyletének, majd 1830 körül Bécsbe ment, ahol egy rokona támogatásával az ottani konzervatóriumban tanulhatott. 1834-ben tért haza, szül?városában karolta fel, a miskolci színház számára zenekart szervezett. Kit?n? heged?s volt, híre egyre növekedett és 1836-ban a budai színházhoz szerz?dtették. 1837-ben az egész budai színház zenekarával ? is a megnyitott pesti Nemzeti Színházhoz került, ahol 1839-ben els? heged?s, nemsokára a balettel?adások zenei vezet?je és karmestere lett. Több táncjáték zenéjét szerezte vagy állítot

Property Value
dbo:abstract
  • Ellenbogen Adolf (Miskolc, 1814 – Budapest, 1886. oktĂłber 28.) hegedűművĂ©sz, karmester, zeneszerzĹ‘. Apja, a miskolci zsidĂł hitközsĂ©g kántora, Ĺ‘t is kántornak akarta nevelni, de hajlama a hegedűjátĂ©kra vonzotta. Tagja volt a borsodi város Thern Károly vezette ifjĂşsági zeneegyletĂ©nek, majd 1830 körĂĽl BĂ©csbe ment, ahol egy rokona támogatásával az ottani konzervatĂłriumban tanulhatott. 1834-ben tĂ©rt haza, szĂĽlĹ‘városában karolta fel, a miskolci szĂ­nház számára zenekart szervezett. KitűnĹ‘ hegedűs volt, hĂ­re egyre növekedett Ă©s 1836-ban a budai szĂ­nházhoz szerzĹ‘dtettĂ©k. 1837-ben az egĂ©sz budai szĂ­nház zenekarával Ĺ‘ is a megnyitott pesti Nemzeti SzĂ­nházhoz kerĂĽlt, ahol 1839-ben elsĹ‘ hegedűs, nemsokára a balettelĹ‘adások zenei vezetĹ‘je Ă©s karmestere lett. Több táncjátĂ©k zenĂ©jĂ©t szerezte vagy állĂ­totta össze. 1851-ben Magyar ZeneszerzĹ‘-társulatot alapĂ­tott. 1868-ban ment nyugdĂ­jba. A 19. század 1860-as Ă©s 1870-es Ă©veiben tevĂ©keny rĂ©szt vett a fĹ‘város zenei Ă©letĂ©ben. Sok zenei kompozĂ­ciĂłt alkotott, Ăşgynevezett körmagyart, csárdást, keringĹ‘t Ă©s egyĂ©b tánczenĂ©t, melyek nevĂ©t nĂ©pszerűvĂ© tettĂ©k. Művei fĹ‘kĂ©nt a Pesten akkor nĂ©pszerű operák dallamait dolgozták fel. A 19. században mĂ©g nagy lĂ©tszámĂş cigányzenekaroknak átiratokat kĂ©szĂ­tett, Ă©s betanĂ­totta Ĺ‘ket. (hu)
  • Ellenbogen Adolf (Miskolc, 1814 – Budapest, 1886. oktĂłber 28.) hegedűművĂ©sz, karmester, zeneszerzĹ‘. Apja, a miskolci zsidĂł hitközsĂ©g kántora, Ĺ‘t is kántornak akarta nevelni, de hajlama a hegedűjátĂ©kra vonzotta. Tagja volt a borsodi város Thern Károly vezette ifjĂşsági zeneegyletĂ©nek, majd 1830 körĂĽl BĂ©csbe ment, ahol egy rokona támogatásával az ottani konzervatĂłriumban tanulhatott. 1834-ben tĂ©rt haza, szĂĽlĹ‘városában karolta fel, a miskolci szĂ­nház számára zenekart szervezett. KitűnĹ‘ hegedűs volt, hĂ­re egyre növekedett Ă©s 1836-ban a budai szĂ­nházhoz szerzĹ‘dtettĂ©k. 1837-ben az egĂ©sz budai szĂ­nház zenekarával Ĺ‘ is a megnyitott pesti Nemzeti SzĂ­nházhoz kerĂĽlt, ahol 1839-ben elsĹ‘ hegedűs, nemsokára a balettelĹ‘adások zenei vezetĹ‘je Ă©s karmestere lett. Több táncjátĂ©k zenĂ©jĂ©t szerezte vagy állĂ­totta össze. 1851-ben Magyar ZeneszerzĹ‘-társulatot alapĂ­tott. 1868-ban ment nyugdĂ­jba. A 19. század 1860-as Ă©s 1870-es Ă©veiben tevĂ©keny rĂ©szt vett a fĹ‘város zenei Ă©letĂ©ben. Sok zenei kompozĂ­ciĂłt alkotott, Ăşgynevezett körmagyart, csárdást, keringĹ‘t Ă©s egyĂ©b tánczenĂ©t, melyek nevĂ©t nĂ©pszerűvĂ© tettĂ©k. Művei fĹ‘kĂ©nt a Pesten akkor nĂ©pszerű operák dallamait dolgozták fel. A 19. században mĂ©g nagy lĂ©tszámĂş cigányzenekaroknak átiratokat kĂ©szĂ­tett, Ă©s betanĂ­totta Ĺ‘ket. (hu)
dbo:instrument
dbo:personFunction
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 461669 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2813 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 19252931 (xsd:integer)
prop-hu:halálDátuma
  • 1886 (xsd:integer)
prop-hu:halálHelye
prop-hu:hangszer
prop-hu:kép
  • Ellenbogen Adolf.jpg (hu)
  • Ellenbogen Adolf.jpg (hu)
prop-hu:név
  • Ellenbogen Adolf (hu)
  • Ellenbogen Adolf (hu)
prop-hu:születésiDátum
  • 1814 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
prop-hu:tevékenység
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Ellenbogen Adolf (Miskolc, 1814 – Budapest, 1886. oktĂłber 28.) hegedűművĂ©sz, karmester, zeneszerzĹ‘. Apja, a miskolci zsidĂł hitközsĂ©g kántora, Ĺ‘t is kántornak akarta nevelni, de hajlama a hegedűjátĂ©kra vonzotta. Tagja volt a borsodi város Thern Károly vezette ifjĂşsági zeneegyletĂ©nek, majd 1830 körĂĽl BĂ©csbe ment, ahol egy rokona támogatásával az ottani konzervatĂłriumban tanulhatott. 1834-ben tĂ©rt haza, szĂĽlĹ‘városában karolta fel, a miskolci szĂ­nház számára zenekart szervezett. KitűnĹ‘ hegedűs volt, hĂ­re egyre növekedett Ă©s 1836-ban a budai szĂ­nházhoz szerzĹ‘dtettĂ©k. 1837-ben az egĂ©sz budai szĂ­nház zenekarával Ĺ‘ is a megnyitott pesti Nemzeti SzĂ­nházhoz kerĂĽlt, ahol 1839-ben elsĹ‘ hegedűs, nemsokára a balettelĹ‘adások zenei vezetĹ‘je Ă©s karmestere lett. Több táncjátĂ©k zenĂ©jĂ©t szerezte vagy állĂ­tot (hu)
  • Ellenbogen Adolf (Miskolc, 1814 – Budapest, 1886. oktĂłber 28.) hegedűművĂ©sz, karmester, zeneszerzĹ‘. Apja, a miskolci zsidĂł hitközsĂ©g kántora, Ĺ‘t is kántornak akarta nevelni, de hajlama a hegedűjátĂ©kra vonzotta. Tagja volt a borsodi város Thern Károly vezette ifjĂşsági zeneegyletĂ©nek, majd 1830 körĂĽl BĂ©csbe ment, ahol egy rokona támogatásával az ottani konzervatĂłriumban tanulhatott. 1834-ben tĂ©rt haza, szĂĽlĹ‘városában karolta fel, a miskolci szĂ­nház számára zenekart szervezett. KitűnĹ‘ hegedűs volt, hĂ­re egyre növekedett Ă©s 1836-ban a budai szĂ­nházhoz szerzĹ‘dtettĂ©k. 1837-ben az egĂ©sz budai szĂ­nház zenekarával Ĺ‘ is a megnyitott pesti Nemzeti SzĂ­nházhoz kerĂĽlt, ahol 1839-ben elsĹ‘ hegedűs, nemsokára a balettelĹ‘adások zenei vezetĹ‘je Ă©s karmestere lett. Több táncjátĂ©k zenĂ©jĂ©t szerezte vagy állĂ­tot (hu)
rdfs:label
  • Ellenbogen Adolf (hu)
  • Ellenbogen Adolf (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Ellenbogen Adolf (hu)
  • Ellenbogen Adolf (hu)
is foaf:primaryTopic of