| dbo:abstract
|
- A többváltozós statisztikában az ellenőrző faktorelemzés a faktoranalízis egy speciális formája. Azt vizsgálja, hogy egy konstruktum (jelen esetben egy magyarázó változó, ami nem figyelhető meg közvetlenül) konzisztens-e azzal, amit a kutató gondol arról a konstruktumról vagy faktorról. Az ellenőrző faktorelemzés tehát azt vizsgálja, hogy az adatok illeszkednek-e a hipotetitikus modellre. Ez a hipotetikus modell elméleti vagy korábbi empirikus kutatáson alapulhat. Az eljárást először Jöreskog fejlesztette ki.Az ellenőrző faktorelemzésben a kutató először hipotéziseket alkot arról, hogy a milyen faktorok húzódnak meg az általa használt eszközök mögött (pl.: egy ötfaktoros személyiségskála vonásai) és ezen előzetes ismeretei alapján korlátozza a modellt. Ez alapján lehetséges, hogy konkrétan egy elméletből levezetett modell kerüljön tesztelésre az adatok függvényében, ellentétben a feltérképező faktorelemzéssel, ahol nem lehet ilyen megkötéseket alkalmazni. Például, ha az a feltételezés, hogy a kovarianciát két egymástól független faktor magyarázza, meghatározható, hogy a köztük lévő kovariancia mértéke mekkora legyen. Az illeszkedési mutatók alapján értékelhetőek és összehasonlíthatóak egyes modellek az illeszkedés tekintetében. Ha nem illeszkednek az adatra megfelelően a kutató által meghatározott korlátozások, az tükröződni fog a mutatókban. (hu)
- A többváltozós statisztikában az ellenőrző faktorelemzés a faktoranalízis egy speciális formája. Azt vizsgálja, hogy egy konstruktum (jelen esetben egy magyarázó változó, ami nem figyelhető meg közvetlenül) konzisztens-e azzal, amit a kutató gondol arról a konstruktumról vagy faktorról. Az ellenőrző faktorelemzés tehát azt vizsgálja, hogy az adatok illeszkednek-e a hipotetitikus modellre. Ez a hipotetikus modell elméleti vagy korábbi empirikus kutatáson alapulhat. Az eljárást először Jöreskog fejlesztette ki.Az ellenőrző faktorelemzésben a kutató először hipotéziseket alkot arról, hogy a milyen faktorok húzódnak meg az általa használt eszközök mögött (pl.: egy ötfaktoros személyiségskála vonásai) és ezen előzetes ismeretei alapján korlátozza a modellt. Ez alapján lehetséges, hogy konkrétan egy elméletből levezetett modell kerüljön tesztelésre az adatok függvényében, ellentétben a feltérképező faktorelemzéssel, ahol nem lehet ilyen megkötéseket alkalmazni. Például, ha az a feltételezés, hogy a kovarianciát két egymástól független faktor magyarázza, meghatározható, hogy a köztük lévő kovariancia mértéke mekkora legyen. Az illeszkedési mutatók alapján értékelhetőek és összehasonlíthatóak egyes modellek az illeszkedés tekintetében. Ha nem illeszkednek az adatra megfelelően a kutató által meghatározott korlátozások, az tükröződni fog a mutatókban. (hu)
|
