Property Value
dbo:abstract
  • Az elsőajtós felszállási rendszert Budapesten a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) vezette be. Az első ilyen buszjáratok 2009. június 2-án kezdtek el működni a 87-87A-187-es illetve a 141-141A, majd július 1-jén a 40-es vonalakon. A rendszer bevezetése időközben folytatódott, és a legtöbbet 2012 és 2013-ban vezették be, mivel 2012-ben a jegyárbevétel az új rendszer miatt 1,6 milliárd forinttal nőtt. 2021-ben 176 nappali autóbusz-, 10 troli- és 33 éjszakai járat közlekedik első ajtós felszállási rendszerrel. Jegyet a buszvezetőnél is lehet vásárolni emelt, 450 forintos összegért. Az összeget érdemes pontosan fizetni, mert a buszvezető – számos külföldi rendszerrel[pontosabban?] szemben – csak akkor ad vissza, ha van nála elég váltópénz. A rendszer lényege, hogy felszállás pillanatában a bérletet/menetjegyet a jármű vezetőjének (éjszakai járatokon a jegyellenőröknek) fel kell mutatni, jegy esetében lyukasztani is kell. Ha az utas ezt nem teszi meg, a járművezető a felszállást megtiltja. Az ellenőrzésen túl a rendszer lényege, hogy az utas az első ajtón száll fel, és azon át nem szállhat le. (Kivétel: mozgáskorlátozottak és babakocsival utazók, akik a második ajtón át szállhatnak fel-le.) Az utasok szükségszerűen a busz középső illetve hátsó ajtaja irányába húzódnak. Fegyelmezett utasok számára ez az áramlás az utazást kényelmesebbé teszi. (hu)
  • Az elsőajtós felszállási rendszert Budapesten a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) vezette be. Az első ilyen buszjáratok 2009. június 2-án kezdtek el működni a 87-87A-187-es illetve a 141-141A, majd július 1-jén a 40-es vonalakon. A rendszer bevezetése időközben folytatódott, és a legtöbbet 2012 és 2013-ban vezették be, mivel 2012-ben a jegyárbevétel az új rendszer miatt 1,6 milliárd forinttal nőtt. 2021-ben 176 nappali autóbusz-, 10 troli- és 33 éjszakai járat közlekedik első ajtós felszállási rendszerrel. Jegyet a buszvezetőnél is lehet vásárolni emelt, 450 forintos összegért. Az összeget érdemes pontosan fizetni, mert a buszvezető – számos külföldi rendszerrel[pontosabban?] szemben – csak akkor ad vissza, ha van nála elég váltópénz. A rendszer lényege, hogy felszállás pillanatában a bérletet/menetjegyet a jármű vezetőjének (éjszakai járatokon a jegyellenőröknek) fel kell mutatni, jegy esetében lyukasztani is kell. Ha az utas ezt nem teszi meg, a járművezető a felszállást megtiltja. Az ellenőrzésen túl a rendszer lényege, hogy az utas az első ajtón száll fel, és azon át nem szállhat le. (Kivétel: mozgáskorlátozottak és babakocsival utazók, akik a második ajtón át szállhatnak fel-le.) Az utasok szükségszerűen a busz középső illetve hátsó ajtaja irányába húzódnak. Fegyelmezett utasok számára ez az áramlás az utazást kényelmesebbé teszi. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1042503 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 6198 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23905687 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Elsőajtós felszállás (Budapest) (hu)
  • Elsőajtós felszállás (Budapest) (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of