| dbo:abstract
|
- A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg. Abban áll, hogy valós vagy vélt toldalékot választanak le egy meglévő szóról. Egyes szerzők csak valós toldalék leválasztását említik, mások csak vélt toldalékét. Az elvonás a szóképzés fordítottja. Analógián alapszik, vagyis az alkotott szó hasonlít olyan szavakra, amelyekből régebben képzéssel alkottak szavakat. Például a magyar nyelvbe átkerült a szláv kopati ige, és az -l képző segítségével illeszkedett be, így lett kapál. Később, mivel sok ige főnévből ezzel a képzővel keletkezett (darab > darabol, gomb > gombol, szó > szól stb.), ezek mintájára elhagyták a kapál igéről az -l-t és így addig nem létező névszótő jött létre: kapa. Ugyanez ment végbe a parancs (< parancsol), vád (< vádol) stb. főnevek esetében is. Az elvonás különleges típusának nevezi Gerstner 2006 szóösszetételek és szószerkezetek tagjainak kiválását is, aminek következtében a megmaradó tag átveszi az egész szó vagy szerkezet jelentését: brassói aprópecsenye > brassói, feketekávé > fekete stb. Ezért ezt a szóalkotási módot egyes szerzők jelentéstapadásnak nevezik. (hu)
- A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg. Abban áll, hogy valós vagy vélt toldalékot választanak le egy meglévő szóról. Egyes szerzők csak valós toldalék leválasztását említik, mások csak vélt toldalékét. Az elvonás a szóképzés fordítottja. Analógián alapszik, vagyis az alkotott szó hasonlít olyan szavakra, amelyekből régebben képzéssel alkottak szavakat. Például a magyar nyelvbe átkerült a szláv kopati ige, és az -l képző segítségével illeszkedett be, így lett kapál. Később, mivel sok ige főnévből ezzel a képzővel keletkezett (darab > darabol, gomb > gombol, szó > szól stb.), ezek mintájára elhagyták a kapál igéről az -l-t és így addig nem létező névszótő jött létre: kapa. Ugyanez ment végbe a parancs (< parancsol), vád (< vádol) stb. főnevek esetében is. Az elvonás különleges típusának nevezi Gerstner 2006 szóösszetételek és szószerkezetek tagjainak kiválását is, aminek következtében a megmaradó tag átveszi az egész szó vagy szerkezet jelentését: brassói aprópecsenye > brassói, feketekávé > fekete stb. Ezért ezt a szóalkotási módot egyes szerzők jelentéstapadásnak nevezik. (hu)
|
