| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az elátkozott katonák (lengyelül: żołnierze wyklęci) vagy rendíthetetlen katonák (lengyelül: żołnierze niezłomni) a második világháború utáni időszakban lengyel függetlenségi és antikommunista földalatti partizánmozgalom harcosai. A Honi Hadsereg katonáiból verbuválódott partizáncsapatok elsősorban Lengyelország szovjetizálása ellen harcoltak az NKVD egységei ellen. Az ellenállás utolsó tagja, (fedőneve: Lalek) 1963. október 21-én esett el. Az Elátkozott Katonák többsége a gyakorlatban már az 1947. januári parlamenti választások után letették a fegyvert, mivel elmaradt a remélt nyugati támogatás és az ország teljes mértékben a Szovjetunió alávetettségébe került. Az 1947-es amnesztia után nagyjából 2000 fő maradt az ellenállásban. A partizánmozgalom résztvevőit „elátkozott katonáknak”, a „második konspiráció katonáinak” vagy „rendíthetetlen katonáknak” nevezik. A szocialista korszakban „földalatti reakciónak” bélyegezték őket. Az „elátkozott katonák” kifejezést először 1993-ban használták egy kiállítás címeként, majd ezzel a címmel írt könyvet a földalatti ellenállásról. A ma ismert források szerint 1944 és 1947 között kb. 15 ezer ember esett el harcokban, ebből nagyjából 7 ezer az ellenállás tagja volt. (hu)
- Az elátkozott katonák (lengyelül: żołnierze wyklęci) vagy rendíthetetlen katonák (lengyelül: żołnierze niezłomni) a második világháború utáni időszakban lengyel függetlenségi és antikommunista földalatti partizánmozgalom harcosai. A Honi Hadsereg katonáiból verbuválódott partizáncsapatok elsősorban Lengyelország szovjetizálása ellen harcoltak az NKVD egységei ellen. Az ellenállás utolsó tagja, (fedőneve: Lalek) 1963. október 21-én esett el. Az Elátkozott Katonák többsége a gyakorlatban már az 1947. januári parlamenti választások után letették a fegyvert, mivel elmaradt a remélt nyugati támogatás és az ország teljes mértékben a Szovjetunió alávetettségébe került. Az 1947-es amnesztia után nagyjából 2000 fő maradt az ellenállásban. A partizánmozgalom résztvevőit „elátkozott katonáknak”, a „második konspiráció katonáinak” vagy „rendíthetetlen katonáknak” nevezik. A szocialista korszakban „földalatti reakciónak” bélyegezték őket. Az „elátkozott katonák” kifejezést először 1993-ban használták egy kiállítás címeként, majd ezzel a címmel írt könyvet a földalatti ellenállásról. A ma ismert források szerint 1944 és 1947 között kb. 15 ezer ember esett el harcokban, ebből nagyjából 7 ezer az ellenállás tagja volt. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 5792 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Elátkozott katonák (hu)
- Elátkozott katonák (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
