dbo:abstract
|
- Az Emilia Galotti Gotthold Ephraim Lessing ötfelvonásos középfajú drámája. 1772. március 13-án Braunschweigben a hercegi operaházban Karl Theophil Döbbelin által, Filippina Sarolta hercegnő születésnapja alkalmából mutatták be. Lessing az előadásnál nem volt jelen, és az ismétléseket sem látogatta meg. Ő a tragédiájában a római nő, Verginia legendájának témáját dolgozta fel, melyet központi helyeken döntően megváltoztatott. Emilia Galotti a felderítés egy drámája, mely ellentmond az akkoriban uralkodó francia példaképnek, és levált a Johann Christoph Gottsched által megfogalmazott szabályokra épülő költészettől. Habár a szerelem egy központi témája ennek a tragédiának, és Lessing a témát a feldolgozásban meg akarta tisztítani az állami érdekeltségtől, mégis az Emilia Galotti politikai darabnak minősül. A nemesség szándékos hatalmi stílusa szemben áll a polgárság új felvilágosult erkölcsével. A szerelem és házasság régi feudális elképzelése találkozik az érzelmesség új polgári szerelemfelfogásával. Ez a konfliktusteli kombináció tette a darabot egykor oly vitát keltővé. (hu)
- Az Emilia Galotti Gotthold Ephraim Lessing ötfelvonásos középfajú drámája. 1772. március 13-án Braunschweigben a hercegi operaházban Karl Theophil Döbbelin által, Filippina Sarolta hercegnő születésnapja alkalmából mutatták be. Lessing az előadásnál nem volt jelen, és az ismétléseket sem látogatta meg. Ő a tragédiájában a római nő, Verginia legendájának témáját dolgozta fel, melyet központi helyeken döntően megváltoztatott. Emilia Galotti a felderítés egy drámája, mely ellentmond az akkoriban uralkodó francia példaképnek, és levált a Johann Christoph Gottsched által megfogalmazott szabályokra épülő költészettől. Habár a szerelem egy központi témája ennek a tragédiának, és Lessing a témát a feldolgozásban meg akarta tisztítani az állami érdekeltségtől, mégis az Emilia Galotti politikai darabnak minősül. A nemesség szándékos hatalmi stílusa szemben áll a polgárság új felvilágosult erkölcsével. A szerelem és házasság régi feudális elképzelése találkozik az érzelmesség új polgári szerelemfelfogásával. Ez a konfliktusteli kombináció tette a darabot egykor oly vitát keltővé. (hu)
|