| dbo:abstract
|
- Az enszi (sumer: đ’‚— ENSI vagy đ’‚š ENSI3, ENME[EN3], helytartĂł, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-) egyik sumer uralkodĂłi cĂme volt. Egyes feltevĂ©sek szerint eredetileg csak bizonyos sumer városok uralkodĂłi cĂme volt (Lagas Ă©s Umma), máshol az EN ill. LUGAL felelt meg neki, Ă©s e három fogalom között nem lehet egyĂ©rtelmű kĂĽlönbsĂ©get tenni. Eredetileg talán a megművelt földekĂ©rt felelĹ‘s tisztviselĹ‘, majd „kormányzó”, vĂ©gĂĽl akár szuverĂ©n uralkodĂłi cĂm. Hatalma szakrális jelleggel is bĂrt. A kĂ©sĹ‘bbi idĹ‘kben (i. e. 2. Ă©vezred közepe) az isten helytartĂłjábĂłl a király – lugal – helytartĂłja lett. NĂ©hány helyen mĂ©g sokáig fennmaradt legfĹ‘bb mĂ©ltĂłságkĂ©nt, a lagasi Gudea mĂ©g i. e. 2100 körĂĽl is az enszi cĂmet viselte. Ugyanebben az idĹ‘ben Ur városában a királyság tartományi kormányzĂłi, vagyis az alávetett városok fejedelmei használták e cĂmet. A hivatal lehetett örökölhetĹ‘ is, de az uri lugal erĹ‘sĂtette meg a posztot, amely az adĂłszedĂ©s, a jogszolgáltatás felelĹ‘se volt. Az enszi számára minden kĂĽlpolitikai tevĂ©kenysĂ©g tiltott volt, kĂĽlönösen a hadviselĂ©s. Az i. e. 1. Ă©vezredre már csak egy templomi tisztviselĹ‘t jelentett e cĂm. A cĂm másik, kĂ©sĹ‘bbi akkád megfelelĹ‘je az issiakku (išši-akkum), amivel II. NabĂş-kudurri-uszur is illette magát feliratain. E változat AsszĂria uralkodĂłitĂłl származik. A szĂł etimologikus rokonságára vonatkozĂłan 2007-ben Carsten Peust Ăşjra komoly formában felvetette a sumer enszi Ă©s az egyiptomi nz.w (általában formában hangzĂłsĂtják) kapcsolatát, illetve egymásbĂłl – leginkább a sumerbĹ‘l az egyiptomi – származásukat. A sumerek Ă©s az egyiptomiak közti nyelvi Ă©s kulturális kapcsolatok kĂ©rdĂ©se már rĂ©gĂłta vitatott tudományterĂĽlet, egyesek szerint mĂ©g az egyiptomi Ărás is MezopotámiábĂłl származik (vagy legalább az Ărás ötlete), mások szerint az egyiptomi kultĂşra teljesen endemikus jellegű. A kereskedelmi kapcsolat vitathatatlan a kĂ©t terĂĽlet között, azonban hogy egy teljes kultĂşracsere (átadás, átvĂ©tel) mikĂ©ppen zajlott volna le, arrĂłl nincsen bizonyĂtott vagy valĂłszĂnűsĂthetĹ‘ elmĂ©let, mivel az olyan nagy mĂ©rtĂ©kű nĂ©pvándorlást feltĂ©telezne, amire nincs adat. (hu)
- Az enszi (sumer: đ’‚— ENSI vagy đ’‚š ENSI3, ENME[EN3], helytartĂł, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-) egyik sumer uralkodĂłi cĂme volt. Egyes feltevĂ©sek szerint eredetileg csak bizonyos sumer városok uralkodĂłi cĂme volt (Lagas Ă©s Umma), máshol az EN ill. LUGAL felelt meg neki, Ă©s e három fogalom között nem lehet egyĂ©rtelmű kĂĽlönbsĂ©get tenni. Eredetileg talán a megművelt földekĂ©rt felelĹ‘s tisztviselĹ‘, majd „kormányzó”, vĂ©gĂĽl akár szuverĂ©n uralkodĂłi cĂm. Hatalma szakrális jelleggel is bĂrt. A kĂ©sĹ‘bbi idĹ‘kben (i. e. 2. Ă©vezred közepe) az isten helytartĂłjábĂłl a király – lugal – helytartĂłja lett. NĂ©hány helyen mĂ©g sokáig fennmaradt legfĹ‘bb mĂ©ltĂłságkĂ©nt, a lagasi Gudea mĂ©g i. e. 2100 körĂĽl is az enszi cĂmet viselte. Ugyanebben az idĹ‘ben Ur városában a királyság tartományi kormányzĂłi, vagyis az alávetett városok fejedelmei használták e cĂmet. A hivatal lehetett örökölhetĹ‘ is, de az uri lugal erĹ‘sĂtette meg a posztot, amely az adĂłszedĂ©s, a jogszolgáltatás felelĹ‘se volt. Az enszi számára minden kĂĽlpolitikai tevĂ©kenysĂ©g tiltott volt, kĂĽlönösen a hadviselĂ©s. Az i. e. 1. Ă©vezredre már csak egy templomi tisztviselĹ‘t jelentett e cĂm. A cĂm másik, kĂ©sĹ‘bbi akkád megfelelĹ‘je az issiakku (išši-akkum), amivel II. NabĂş-kudurri-uszur is illette magát feliratain. E változat AsszĂria uralkodĂłitĂłl származik. A szĂł etimologikus rokonságára vonatkozĂłan 2007-ben Carsten Peust Ăşjra komoly formában felvetette a sumer enszi Ă©s az egyiptomi nz.w (általában formában hangzĂłsĂtják) kapcsolatát, illetve egymásbĂłl – leginkább a sumerbĹ‘l az egyiptomi – származásukat. A sumerek Ă©s az egyiptomiak közti nyelvi Ă©s kulturális kapcsolatok kĂ©rdĂ©se már rĂ©gĂłta vitatott tudományterĂĽlet, egyesek szerint mĂ©g az egyiptomi Ărás is MezopotámiábĂłl származik (vagy legalább az Ărás ötlete), mások szerint az egyiptomi kultĂşra teljesen endemikus jellegű. A kereskedelmi kapcsolat vitathatatlan a kĂ©t terĂĽlet között, azonban hogy egy teljes kultĂşracsere (átadás, átvĂ©tel) mikĂ©ppen zajlott volna le, arrĂłl nincsen bizonyĂtott vagy valĂłszĂnűsĂthetĹ‘ elmĂ©let, mivel az olyan nagy mĂ©rtĂ©kű nĂ©pvándorlást feltĂ©telezne, amire nincs adat. (hu)
|
