| dbo:abstract
|
- Az enszó vagy ensō a zen buddhizmusban egy kör, amelyet szabad kézzel, egy vagy két laza ecsetvonással rajzolnak, és amely az elme felszabadulásának pillanatát szimbolizálja, amikor a test alkothat. Az enszó az abszolút megvilágosodást, erőt, eleganciát, az univerzumot, és a mu-t (無;az ürességet) szimbolizálja. A minimalista japán esztétika jellemzi. Az enszó rajzolása egy fegyelmezett szumi-e (墨絵) gyakorlat. Elkészítésének eszközei és módszerei megegyeznek a japán kalligráfiában használtakkal: egy ecsettel (筆 fudé), vékony papírlapra hansi-ra(半紙;más néven: vasi) írnak. A kör lehet nyitott és zárt is. A legtöbb esetben befejezetlen, helyet hagyva a mozgásnak, a fejlődésnek, valamint minden dolog tökéletességének. A zen gyakorlók hisznek a vabi-szabi szellemében, vagyis a tökéletlenség szépségében. Mikor a kör csukott, akkor a tökéletességet szimbolizálja. Az alkotó általában egyetlen erőteljes ecsetvonással rajzolja meg az enszót. Amikor szósho (草書) kurzív írással készítik, akkor a vonás kifejezetten gyors. Miután megfestették, már nem változtatnak rajta. Az enszó tükrözi a készítő pillanatnyi szellemi állapotát, és a készítés körülményeit. Rajzolása követői szerint spirituális gyakorlat, naponta csak egyszer lehet elvégezni. Az enszó és kalligráfia spirituális gyakorlását, az önmegvalósításra törekvést, hicuzendo-nak (筆禅道; ’az ecset zen útja’) hívják. Az enszó szemlélteti a vabi-szabi és a japán esztétika különböző szintjeit: Furinszei – nem szimmetrikusság, szabálytalanság; kanszo – egyszerűség; koko – alapvető természeti erők; sizen – színlelés nélküliség, természetesség; júgen - rejtett báj és finomság; dacuzoku – szabadság, előítélet-mentesség; szeidzsaku – nyugalom. A zen művészet gyakran kombinál szavakat és képeket oly módon, hogy segítsen jobban megértenünk a mélyebb jelentését. (hu)
- Az enszó vagy ensō a zen buddhizmusban egy kör, amelyet szabad kézzel, egy vagy két laza ecsetvonással rajzolnak, és amely az elme felszabadulásának pillanatát szimbolizálja, amikor a test alkothat. Az enszó az abszolút megvilágosodást, erőt, eleganciát, az univerzumot, és a mu-t (無;az ürességet) szimbolizálja. A minimalista japán esztétika jellemzi. Az enszó rajzolása egy fegyelmezett szumi-e (墨絵) gyakorlat. Elkészítésének eszközei és módszerei megegyeznek a japán kalligráfiában használtakkal: egy ecsettel (筆 fudé), vékony papírlapra hansi-ra(半紙;más néven: vasi) írnak. A kör lehet nyitott és zárt is. A legtöbb esetben befejezetlen, helyet hagyva a mozgásnak, a fejlődésnek, valamint minden dolog tökéletességének. A zen gyakorlók hisznek a vabi-szabi szellemében, vagyis a tökéletlenség szépségében. Mikor a kör csukott, akkor a tökéletességet szimbolizálja. Az alkotó általában egyetlen erőteljes ecsetvonással rajzolja meg az enszót. Amikor szósho (草書) kurzív írással készítik, akkor a vonás kifejezetten gyors. Miután megfestették, már nem változtatnak rajta. Az enszó tükrözi a készítő pillanatnyi szellemi állapotát, és a készítés körülményeit. Rajzolása követői szerint spirituális gyakorlat, naponta csak egyszer lehet elvégezni. Az enszó és kalligráfia spirituális gyakorlását, az önmegvalósításra törekvést, hicuzendo-nak (筆禅道; ’az ecset zen útja’) hívják. Az enszó szemlélteti a vabi-szabi és a japán esztétika különböző szintjeit: Furinszei – nem szimmetrikusság, szabálytalanság; kanszo – egyszerűség; koko – alapvető természeti erők; sizen – színlelés nélküliség, természetesség; júgen - rejtett báj és finomság; dacuzoku – szabadság, előítélet-mentesség; szeidzsaku – nyugalom. A zen művészet gyakran kombinál szavakat és képeket oly módon, hogy segítsen jobban megértenünk a mélyebb jelentését. (hu)
|
