| dbo:abstract
|
- Az enyhely a magyar a pusztán élő pásztor legkezdetlegesebb, hordozható hajléka. Tulajdonképpen két oldalán egy-egy karóval ferdén feltámasztott, közelítően 2×2 vagy 2×3 méteres, font vagy korcolt lap, esetleg , amely alatt gúnyájukat és készségeiket tartották a pásztorok, illetve ide húzódtak esős, szeles időjárás esetén. Jellemzően a Kiskunság, valamint az (Rétköz, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy) pásztornépe használta, de erdősült vidékeken a favágók is hasonló alkalmatosságot használtak az időjárás elleni védelmül. A Rétközben ismert neve ekhó volt. Az alföldi népnyelv enyhely elnevezéssel illette a jószágoknak védelmet nyújtó, természet kialakította helyeket is. (hu)
- Az enyhely a magyar a pusztán élő pásztor legkezdetlegesebb, hordozható hajléka. Tulajdonképpen két oldalán egy-egy karóval ferdén feltámasztott, közelítően 2×2 vagy 2×3 méteres, font vagy korcolt lap, esetleg , amely alatt gúnyájukat és készségeiket tartották a pásztorok, illetve ide húzódtak esős, szeles időjárás esetén. Jellemzően a Kiskunság, valamint az (Rétköz, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy) pásztornépe használta, de erdősült vidékeken a favágók is hasonló alkalmatosságot használtak az időjárás elleni védelmül. A Rétközben ismert neve ekhó volt. Az alföldi népnyelv enyhely elnevezéssel illette a jószágoknak védelmet nyújtó, természet kialakította helyeket is. (hu)
|
