| dbo:abstract
|
- Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24. – Budapest, 1971. május 11.) magyar szociológus, a népi írók csoportjának a tagja, a Márciusi Front egyik élharcosa, politikus, 1945 után elvben a Nemzeti Parasztpárt képviselője, gyakorlatban teljes mértékben együttműködött a kommunistákkal, szerepet vállalt az ötvenes évek rákosista törvénytelenségeiben. A padlássöprések időszakában, 1949 és 1953 között földművelésügyi miniszter, de volt belügyminiszter és igazságügyi miniszter is. 1956-ban a forradalom alatt – Nagy Imréhez fűződő személyes kapcsolatának köszönhetően – kompromittáló politikai múltja ellenére is miniszterelnök-helyettes, a felháborodás hatására küszöbön levő leváltását a forradalom leverése akadályozta meg. 1956 után újra a szövetkezetesítés egyik élharcosa. Jelentős irodalmi munkássága van. 1948-tól az MTA levelező tagja, 1956-tól rendes tagja. 1951-től haláláig (ateista marxista létére) a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka, azaz világi elnöke. (hu)
- Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24. – Budapest, 1971. május 11.) magyar szociológus, a népi írók csoportjának a tagja, a Márciusi Front egyik élharcosa, politikus, 1945 után elvben a Nemzeti Parasztpárt képviselője, gyakorlatban teljes mértékben együttműködött a kommunistákkal, szerepet vállalt az ötvenes évek rákosista törvénytelenségeiben. A padlássöprések időszakában, 1949 és 1953 között földművelésügyi miniszter, de volt belügyminiszter és igazságügyi miniszter is. 1956-ban a forradalom alatt – Nagy Imréhez fűződő személyes kapcsolatának köszönhetően – kompromittáló politikai múltja ellenére is miniszterelnök-helyettes, a felháborodás hatására küszöbön levő leváltását a forradalom leverése akadályozta meg. 1956 után újra a szövetkezetesítés egyik élharcosa. Jelentős irodalmi munkássága van. 1948-tól az MTA levelező tagja, 1956-tól rendes tagja. 1951-től haláláig (ateista marxista létére) a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka, azaz világi elnöke. (hu)
|
