| dbo:abstract
|
- Az erdélyi iskola (románul Școala Ardeleană) felvilágosodás kori román kulturális mozgalom, amely azt követően alakult ki, hogy az erdélyi román ortodox egyház újra elismerte a pápa fennhatóságát és megalakították a román görögkatolikus egyházat. A római kapcsolat hatására a felvilágosodás eszméi eljutottak az erdélyi románokhoz. A mozgalom legfontosabb központjai Balázsfalva, Nagyvárad, Lugos és Belényes voltak. A mozgalom tagjai voltak az elsők, akik történelmi és nyelvészeti érveket állítottak a románok római eredetének az igazolására. Elméletük szerint a rómaiak elpusztították a dákokat, így a román nép kizárólag a rómaiak leszármazottja. Az erdélyi iskola jelentős hatást gyakorolt a román kultúra fejlődésére, nem csak Erdélyben, hanem Havasalföldön és Moldvában is, hozzájárulva a román nemzeti öntudat kialakulásához. Ők fogalmazták a II. Lipót császárnak benyújtott Supplex libellus Valachorum néven ismert petíciókat, amelyben létszámarányos képviseletet kértek a román népnek. Az erdélyi iskola alakította ki a jelenlegi latinbetűs román ábécét, amely felváltotta a 10. század óta használt cirillbetűs írást. Ők jelentették meg 1825-ben Budán az első négynyelvű román szótárt. Az iskola további jelentős szerepe a román nyelv megújításában a francia és olasz neologizmusok meghonosítása volt. (hu)
- Az erdélyi iskola (románul Școala Ardeleană) felvilágosodás kori román kulturális mozgalom, amely azt követően alakult ki, hogy az erdélyi román ortodox egyház újra elismerte a pápa fennhatóságát és megalakították a román görögkatolikus egyházat. A római kapcsolat hatására a felvilágosodás eszméi eljutottak az erdélyi románokhoz. A mozgalom legfontosabb központjai Balázsfalva, Nagyvárad, Lugos és Belényes voltak. A mozgalom tagjai voltak az elsők, akik történelmi és nyelvészeti érveket állítottak a románok római eredetének az igazolására. Elméletük szerint a rómaiak elpusztították a dákokat, így a román nép kizárólag a rómaiak leszármazottja. Az erdélyi iskola jelentős hatást gyakorolt a román kultúra fejlődésére, nem csak Erdélyben, hanem Havasalföldön és Moldvában is, hozzájárulva a román nemzeti öntudat kialakulásához. Ők fogalmazták a II. Lipót császárnak benyújtott Supplex libellus Valachorum néven ismert petíciókat, amelyben létszámarányos képviseletet kértek a román népnek. Az erdélyi iskola alakította ki a jelenlegi latinbetűs román ábécét, amely felváltotta a 10. század óta használt cirillbetűs írást. Ők jelentették meg 1825-ben Budán az első négynyelvű román szótárt. Az iskola további jelentős szerepe a román nyelv megújításában a francia és olasz neologizmusok meghonosítása volt. (hu)
|
