| dbo:abstract
|
- Az Erdődy (Erdődi) család (monyorókeréki és monoszlói) a származik, akik eredetileg a Drágffyak jobbágyai voltak, és a papi pályára lépve emelkedtek fel. Nemességet Hunyadi Mátyástól kaptak. A család birtokait Bakócz Tamás osztotta fel, innentől a délvidéki ág az Erdődy nevet használta. Többen jutottak országos méltóságokhoz, püspökök, országbírók, horvát bánok és tábornokok voltak közöttük. 1607-től a varasdi kapitányság örökös birtokosai voltak. Magyarország egyik legrégibb grófi családja, mely a mohácsi vész előtt nyerte grófi rangját II. Ulászlótól 1511. november 25-én. Az Erdődy-család különben nem tartozik az ősi magyar családok közé; a Bakóczok (vagy ismertebb, de nem egészen pontos nevükön Bakacsok), kiktől az Erdődyek származtak, eredetileg a Drágffy család jobbágyai voltak, közülük azonban néhányan papi pályára léptek s a 15. század közepétől kezdve mind magasabbra emelték családjukat. Jászay szerint ugyan már az Árpád-házbeli királyok alatt virágzott egy Erdőd-nemzetség s 1389-ből Fejér szintén közöl egy oklevelet, mely szerint Bakacs Tamás és fiai az Erdőd nembeli Miklóstól származnának, de az oklevél hamis. A kétségtelen historiai tény annyi, hogy nemességet csak Országh Mihály nádor házi káplánja, a későbbi titeli prépost, erdődi Bakolcz Bálint, Ferenc fia szerzett 1459 szeptember 3-án a maga és testvérei, Tamás és János részére, amelyet 1489 január 6-án Mátyás király erdődi Bakócz Tamás győri püspök, testvérei Miklós és Bálint, továbbá Miklós fiai Péter és Pál s néhai János fiai, Tóbiás és János számára megerősített. A család még Mohács előtt nyert grófi rangot II. Ulászlótól 1511-ben. (hu)
- Az Erdődy (Erdődi) család (monyorókeréki és monoszlói) a származik, akik eredetileg a Drágffyak jobbágyai voltak, és a papi pályára lépve emelkedtek fel. Nemességet Hunyadi Mátyástól kaptak. A család birtokait Bakócz Tamás osztotta fel, innentől a délvidéki ág az Erdődy nevet használta. Többen jutottak országos méltóságokhoz, püspökök, országbírók, horvát bánok és tábornokok voltak közöttük. 1607-től a varasdi kapitányság örökös birtokosai voltak. Magyarország egyik legrégibb grófi családja, mely a mohácsi vész előtt nyerte grófi rangját II. Ulászlótól 1511. november 25-én. Az Erdődy-család különben nem tartozik az ősi magyar családok közé; a Bakóczok (vagy ismertebb, de nem egészen pontos nevükön Bakacsok), kiktől az Erdődyek származtak, eredetileg a Drágffy család jobbágyai voltak, közülük azonban néhányan papi pályára léptek s a 15. század közepétől kezdve mind magasabbra emelték családjukat. Jászay szerint ugyan már az Árpád-házbeli királyok alatt virágzott egy Erdőd-nemzetség s 1389-ből Fejér szintén közöl egy oklevelet, mely szerint Bakacs Tamás és fiai az Erdőd nembeli Miklóstól származnának, de az oklevél hamis. A kétségtelen historiai tény annyi, hogy nemességet csak Országh Mihály nádor házi káplánja, a későbbi titeli prépost, erdődi Bakolcz Bálint, Ferenc fia szerzett 1459 szeptember 3-án a maga és testvérei, Tamás és János részére, amelyet 1489 január 6-án Mátyás király erdődi Bakócz Tamás győri püspök, testvérei Miklós és Bálint, továbbá Miklós fiai Péter és Pál s néhai János fiai, Tóbiás és János számára megerősített. A család még Mohács előtt nyert grófi rangot II. Ulászlótól 1511-ben. (hu)
|
