| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Esat Toptani vagy Esad Toptani pasa (ɛsat tɔptani; Tiran, 1863. június 13. – Párizs, 1920. június 13.) albán földbirtokos, politikus, oszmán csendőrtiszt. Az albán történelem szinte egyöntetűen negatív megítélésű alakja, akivel kapcsolatban gyakorta felmerül a politikai elvtelenség és kalandorság, a gátlástalan hatalomvágy, az albán nemzet elárulásának vádja. Közép-albániai nagybirtokoscsalád sarjaként 1893 után az Oszmán Birodalom szolgálatában futott be csendőrtiszti karriert. 1908-ban csatlakozott az ifjútörök mozgalomhoz, rövid ideig a konstantinápolyi alsóház képviselője is volt. 1912 októberétől alakulatával az első Balkán-háborúban Montenegró és Szerbia hadseregei által ostromlott Shkodra városát védte. 1913 januárjában megölette a város katonai védelmét irányító Haszan Rizát, és a helyére lépve titkos tárgyalásokat követően, szabad elvonulása és közép-albániai hatalmi ambícióinak támogatása fejében áprilisban átengedte a várost Montenegrónak. Ezt követően albán királynak proklamálta magát, de jobb belátásra térve 1913 júliusában az Ismail Qemali vezette első nemzeti kormány belügyminisztere lett. Egy hónappal később kilépett a vlorai kabinetből, és Durrësban ellenkormányt alapított, majd 1913 októberében kikiáltotta a Közép-albániai Köztársaságot, amelyet állam- és kormányfőként irányított. Ellenkormánya és a vlorai kabinet közötti viszálykodás 1913–1914 fordulójára fegyveres összecsapásokhoz vezetett, és csak az európai nagyhatalmakat képviselő Nemzetközi Ellenőrző Bizottsággal 1914 februárjában kötött egyezség után oszlatta fel köztársaságát és ellenkormányát. 1914 márciusától az Albán Fejedelemség trónját elfoglaló Vilmos fejedelem udvarának prominens alakja, a Turhan Përmeti vezette kabinet belügy- és hadügyminisztere volt. A vádak szerint kétkulacsos politikát folytatott, pozíciójával visszaélve felfegyverezte és a keresztény fejedelem ellen tüzelte Közép-Albánia muszlim lakosságát. Mesterkedéseit 1914 májusában leleplezték, letartóztatták és száműzték. A személyében az iszlám hit és az oszmán ügy megmentőjét látó felfegyverzett tömegek Toptani menesztésén felháborodva kirobbantották a közép-albániai felkelést, amely 1914 szeptemberére elsöpörte Vilmos fejedelem uralmát. Toptani ezt követően visszatért az országba, és 1914 októberében erőszakkal átvette a hatalmat (Toptani-kormány). Kikiáltotta magát Albánia állam- és kormányfőjének, de csakhamar korábbi oszmanista hívei felkelésével, a Krujai Szövetséggel kellett szembenéznie, akik az ország nagy részét elfoglalva az év végéig a fővárosba, Durrësba szorították vissza Toptanit. A szerb hadsereg 1915 júniusában leverte a Krujai Szövetséget, de idő már nem volt Toptani hatalmának konszolidálására. Az antanthatalmak balkáni katonai helyzete 1915 őszétől súlyosra fordult, 1916 januárjában az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdte Albánia megszállását, és Toptani még a hónap végén elmenekült Albániából. Párizsban megalakította az „emigráns albán kormányt”, és a francia kabinetnél lobbizott hatalma visszaszerzésének ügyében. Franciaország elismerte az albán nemzet képviselőjeként, és lehetővé tette számára, hogy 1916 augusztusától Szalonikiben rendezze be kormánya székhelyét. Toptani ott várta, hogy az Armée d’Orient katonai hadműveleteinek függvényében albániai hatalmát restaurálhassa. Erre azonban nem került sor, a francia hadvezetés teljesen mellőzte a személyét. A csalódott Toptani ezt követően sikertelenül lobbizott az Egyesült Királyság kormányánál, majd dolgavégezetlen Párizsban rendezte be fényűző életét. Az első világháborút követően feleszmélő albán államiság nemzetgyűléseit és kormányait hevesen támadta, Sylejman Delvina 1920 elején megalakult kabinetje ellen pedig fegyveres lázadást szított, amit a tiranai vezetés 1920 áprilisában sikeresen levert. 1920. június 13-án egy albán diák, Avni Rustemi Párizsban két pisztolylövéssel végzett Toptanival, és bár a bíróság bűnösnek találta a vádlottat, 1 frank megfizetésére ítélte, majd szabadon engedte. (hu)
- Esat Toptani vagy Esad Toptani pasa (ɛsat tɔptani; Tiran, 1863. június 13. – Párizs, 1920. június 13.) albán földbirtokos, politikus, oszmán csendőrtiszt. Az albán történelem szinte egyöntetűen negatív megítélésű alakja, akivel kapcsolatban gyakorta felmerül a politikai elvtelenség és kalandorság, a gátlástalan hatalomvágy, az albán nemzet elárulásának vádja. Közép-albániai nagybirtokoscsalád sarjaként 1893 után az Oszmán Birodalom szolgálatában futott be csendőrtiszti karriert. 1908-ban csatlakozott az ifjútörök mozgalomhoz, rövid ideig a konstantinápolyi alsóház képviselője is volt. 1912 októberétől alakulatával az első Balkán-háborúban Montenegró és Szerbia hadseregei által ostromlott Shkodra városát védte. 1913 januárjában megölette a város katonai védelmét irányító Haszan Rizát, és a helyére lépve titkos tárgyalásokat követően, szabad elvonulása és közép-albániai hatalmi ambícióinak támogatása fejében áprilisban átengedte a várost Montenegrónak. Ezt követően albán királynak proklamálta magát, de jobb belátásra térve 1913 júliusában az Ismail Qemali vezette első nemzeti kormány belügyminisztere lett. Egy hónappal később kilépett a vlorai kabinetből, és Durrësban ellenkormányt alapított, majd 1913 októberében kikiáltotta a Közép-albániai Köztársaságot, amelyet állam- és kormányfőként irányított. Ellenkormánya és a vlorai kabinet közötti viszálykodás 1913–1914 fordulójára fegyveres összecsapásokhoz vezetett, és csak az európai nagyhatalmakat képviselő Nemzetközi Ellenőrző Bizottsággal 1914 februárjában kötött egyezség után oszlatta fel köztársaságát és ellenkormányát. 1914 márciusától az Albán Fejedelemség trónját elfoglaló Vilmos fejedelem udvarának prominens alakja, a Turhan Përmeti vezette kabinet belügy- és hadügyminisztere volt. A vádak szerint kétkulacsos politikát folytatott, pozíciójával visszaélve felfegyverezte és a keresztény fejedelem ellen tüzelte Közép-Albánia muszlim lakosságát. Mesterkedéseit 1914 májusában leleplezték, letartóztatták és száműzték. A személyében az iszlám hit és az oszmán ügy megmentőjét látó felfegyverzett tömegek Toptani menesztésén felháborodva kirobbantották a közép-albániai felkelést, amely 1914 szeptemberére elsöpörte Vilmos fejedelem uralmát. Toptani ezt követően visszatért az országba, és 1914 októberében erőszakkal átvette a hatalmat (Toptani-kormány). Kikiáltotta magát Albánia állam- és kormányfőjének, de csakhamar korábbi oszmanista hívei felkelésével, a Krujai Szövetséggel kellett szembenéznie, akik az ország nagy részét elfoglalva az év végéig a fővárosba, Durrësba szorították vissza Toptanit. A szerb hadsereg 1915 júniusában leverte a Krujai Szövetséget, de idő már nem volt Toptani hatalmának konszolidálására. Az antanthatalmak balkáni katonai helyzete 1915 őszétől súlyosra fordult, 1916 januárjában az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdte Albánia megszállását, és Toptani még a hónap végén elmenekült Albániából. Párizsban megalakította az „emigráns albán kormányt”, és a francia kabinetnél lobbizott hatalma visszaszerzésének ügyében. Franciaország elismerte az albán nemzet képviselőjeként, és lehetővé tette számára, hogy 1916 augusztusától Szalonikiben rendezze be kormánya székhelyét. Toptani ott várta, hogy az Armée d’Orient katonai hadműveleteinek függvényében albániai hatalmát restaurálhassa. Erre azonban nem került sor, a francia hadvezetés teljesen mellőzte a személyét. A csalódott Toptani ezt követően sikertelenül lobbizott az Egyesült Királyság kormányánál, majd dolgavégezetlen Párizsban rendezte be fényűző életét. Az első világháborút követően feleszmélő albán államiság nemzetgyűléseit és kormányait hevesen támadta, Sylejman Delvina 1920 elején megalakult kabinetje ellen pedig fegyveres lázadást szított, amit a tiranai vezetés 1920 áprilisában sikeresen levert. 1920. június 13-án egy albán diák, Avni Rustemi Párizsban két pisztolylövéssel végzett Toptanival, és bár a bíróság bűnösnek találta a vádlottat, 1 frank megfizetésére ítélte, majd szabadon engedte. (hu)
|
| dbo:deathPlace
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 90584 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:align
|
- center (hu)
- left (hu)
- right (hu)
- center (hu)
- left (hu)
- right (hu)
|
| prop-hu:foglalkozás
|
- politikus, katona (hu)
- politikus, katona (hu)
|
| prop-hu:halálDátuma
| |
| prop-hu:halálHelye
| |
| prop-hu:igazítás
| |
| prop-hu:irány
|
- vízszintes (hu)
- vízszintes (hu)
|
| prop-hu:kitüntetései
|
- (hu)
- Oszmán Érdemrend (hu)
- (hu)
- Oszmán Érdemrend (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Essad Pasha Toptani.jpg (hu)
- Ethnographic Museum of Kruja 1.jpg (hu)
- Tirana, Toptani House 2015 01.jpg (hu)
- Essad Pasha Toptani.jpg (hu)
- Ethnographic Museum of Kruja 1.jpg (hu)
- Tirana, Toptani House 2015 01.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
| |
| prop-hu:név
|
- Esat Toptani pasa (hu)
- Esat Toptani pasa (hu)
|
| prop-hu:quote
|
- Lausanne, február 3. Az itteni albán kolónia lapja, az Albanie többször megirta és a kolónia vezérei kijelentették e sorok irója előtt, hogy az albánok Esszád pasát árulónak tekintik és országuk helyreállitását a központi hatalmaktól várják. Esszád pasáról általában az a vélemény, hogy olasz zsoldban áll és egyéni önző érdekeit követi. Most a Temps közöl jelentést Esszád pasa rémuralmáról, amelylyel országának azon előkelőségeit, akik tiltakozni mernek tervei ellen, kiszolgáltatja Albánia ellenségeinek. Egy római távirata szerint hatvanhárom albán notabilitást Esszád pasa adatai alapján, aki azzal vádolja őket, hogy összeköttetést tartanak fenn osztrák megbizottakkal Durazzó, Tirana és Kavana [!] környékén elfogtak a valonai olasz hatóságok. Egy részüket Reggioba vitte egy olasz hajó, mig másokat, akiknek »bünösségét« náluk talált irások bizonyították, kiszolgáltatták Esszád pasának, aki kivégeztette őket. (hu)
- Czetinje, május 3. Esszad pasához, mint Albánia uj fejedelméhez tömegesen érkeznek az üdvözlő táviratok Pétervárról, Moszkvából, Belgrádból. Itt veszik fel a sürgönyöket és innen továbbitják Esszad pasának. E végből Czetinje és Elbasszan között külön postaszolgálatot rendeztek be. (hu)
- Távol állt a lázadástól. Róma, május 22. Esszad pasa egy hirlapiróval folytatott beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy ő teljesen távol áll a durazzói lázadástól, ő mindig hiven szolgálta a fejedelmet és kész volt érte vérét ontani. A fejedelem nemsokára be fogja látni, hogy őt csak azért távolitották el, hogy annál könnyebben a kezükben tarthassák a fejedelmet. - Merénylet készült a fejedelem ellen. Durazzó, május 22. Esszad pasa egyik alkalmazottja följelentésére, amely szerint Esszad pasa négy embert bérelt fel, hogy a fejedelem ellen e hónap 19-én merényletet hajtsanak végre és e célból bombákkal szerelte fel és Durazzóba küldte őket, Sluyss térparancsnok a vizsgálat megejtése végett őrjáratot küldött Esszad pasának Sijak közelében lévő birtokára. A vizsgálat folyamán több gyanus embert letartóztattak, valamint számos puskát és lőszert lefoglaltak. (hu)
- Tiranában összecsaptak - Jella és a Toptaniak. - „Ököllel ütsz, bej – no várj! - Jella vagyok, s férfi már, - puskám megládd, eltalál!” - Fehér kulla tüzet fogott, - az orvosnál Ramiz halott, - Ramiz bej, a nyalka, bátor. - Három puska csöve lángol, - vér folyik bej ruhájából. - „Vidd mátkádnak: mátka-fátyol!” (hu)
- Albániában, ami az ország politikai viszonyait illeti, teljes felfordulás uralkodott már mintegy két esztendő óta. Wied herceg távozása után a számüzött és olasz földre menekült Esszad basa bitorolta az uralmat. Ez a kalandorjellemű albániai tulajképen [!] semmiféle népszerűséggel sem rendelkezett az albánok között, hivei száma elenyészően csekély volt és tulajdonképen vak eszköze volt az olaszoknak. Esszad Durazzóban félig-meddig fejedelmi pózzal trónolt az elhagyott palotában, de az igazi urak az olaszok voltak. […]. A nép természetesen izzó gyülölettel tekintett a bitorló Esszad pasára és a betolakodó olaszokra is. (hu)
- Az albán történetírás egyöntetűen foglal állást abban a kérdésben, hogy Toptaninak mint Albánia 1914–1916 közötti kormányfőjének semmiféle belpolitikai legitimációja nem volt, sokkal inkább a nemzetközi politika és diplomácia hagyta jóvá hatalmi törekvéseit. A széles nyilvánosság számára csak később derült ki, hogy az Olaszország és az antanthatalmak között 1915 áprilisában létrejött titkos londoni egyezmény egyik pontja egy durrësi központú autonóm , muszlim albán állam terve volt, amely semleges zónaként funkcionált volna a remények szerint az Albánia északi részeit elfoglaló délszláv és a déli részekbe bevonuló görög és olasz adminisztráció között. Toptani törekvései kapóra jöttek a dokumentumot aláíró feleknek, egyúttal megmagyarázza, miért ismerte el a Szerb, az Olasz Királyság és az Orosz Birodalom egyaránt a Toptani-kormányt. (hu)
- Lausanne, február 3. Az itteni albán kolónia lapja, az Albanie többször megirta és a kolónia vezérei kijelentették e sorok irója előtt, hogy az albánok Esszád pasát árulónak tekintik és országuk helyreállitását a központi hatalmaktól várják. Esszád pasáról általában az a vélemény, hogy olasz zsoldban áll és egyéni önző érdekeit követi. Most a Temps közöl jelentést Esszád pasa rémuralmáról, amelylyel országának azon előkelőségeit, akik tiltakozni mernek tervei ellen, kiszolgáltatja Albánia ellenségeinek. Egy római távirata szerint hatvanhárom albán notabilitást Esszád pasa adatai alapján, aki azzal vádolja őket, hogy összeköttetést tartanak fenn osztrák megbizottakkal Durazzó, Tirana és Kavana [!] környékén elfogtak a valonai olasz hatóságok. Egy részüket Reggioba vitte egy olasz hajó, mig másokat, akiknek »bünösségét« náluk talált irások bizonyították, kiszolgáltatták Esszád pasának, aki kivégeztette őket. (hu)
- Czetinje, május 3. Esszad pasához, mint Albánia uj fejedelméhez tömegesen érkeznek az üdvözlő táviratok Pétervárról, Moszkvából, Belgrádból. Itt veszik fel a sürgönyöket és innen továbbitják Esszad pasának. E végből Czetinje és Elbasszan között külön postaszolgálatot rendeztek be. (hu)
- Távol állt a lázadástól. Róma, május 22. Esszad pasa egy hirlapiróval folytatott beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy ő teljesen távol áll a durazzói lázadástól, ő mindig hiven szolgálta a fejedelmet és kész volt érte vérét ontani. A fejedelem nemsokára be fogja látni, hogy őt csak azért távolitották el, hogy annál könnyebben a kezükben tarthassák a fejedelmet. - Merénylet készült a fejedelem ellen. Durazzó, május 22. Esszad pasa egyik alkalmazottja följelentésére, amely szerint Esszad pasa négy embert bérelt fel, hogy a fejedelem ellen e hónap 19-én merényletet hajtsanak végre és e célból bombákkal szerelte fel és Durazzóba küldte őket, Sluyss térparancsnok a vizsgálat megejtése végett őrjáratot küldött Esszad pasának Sijak közelében lévő birtokára. A vizsgálat folyamán több gyanus embert letartóztattak, valamint számos puskát és lőszert lefoglaltak. (hu)
- Tiranában összecsaptak - Jella és a Toptaniak. - „Ököllel ütsz, bej – no várj! - Jella vagyok, s férfi már, - puskám megládd, eltalál!” - Fehér kulla tüzet fogott, - az orvosnál Ramiz halott, - Ramiz bej, a nyalka, bátor. - Három puska csöve lángol, - vér folyik bej ruhájából. - „Vidd mátkádnak: mátka-fátyol!” (hu)
- Albániában, ami az ország politikai viszonyait illeti, teljes felfordulás uralkodott már mintegy két esztendő óta. Wied herceg távozása után a számüzött és olasz földre menekült Esszad basa bitorolta az uralmat. Ez a kalandorjellemű albániai tulajképen [!] semmiféle népszerűséggel sem rendelkezett az albánok között, hivei száma elenyészően csekély volt és tulajdonképen vak eszköze volt az olaszoknak. Esszad Durazzóban félig-meddig fejedelmi pózzal trónolt az elhagyott palotában, de az igazi urak az olaszok voltak. […]. A nép természetesen izzó gyülölettel tekintett a bitorló Esszad pasára és a betolakodó olaszokra is. (hu)
- Az albán történetírás egyöntetűen foglal állást abban a kérdésben, hogy Toptaninak mint Albánia 1914–1916 közötti kormányfőjének semmiféle belpolitikai legitimációja nem volt, sokkal inkább a nemzetközi politika és diplomácia hagyta jóvá hatalmi törekvéseit. A széles nyilvánosság számára csak később derült ki, hogy az Olaszország és az antanthatalmak között 1915 áprilisában létrejött titkos londoni egyezmény egyik pontja egy durrësi központú autonóm , muszlim albán állam terve volt, amely semleges zónaként funkcionált volna a remények szerint az Albánia északi részeit elfoglaló délszláv és a déli részekbe bevonuló görög és olasz adminisztráció között. Toptani törekvései kapóra jöttek a dokumentumot aláíró feleknek, egyúttal megmagyarázza, miért ismerte el a Szerb, az Olasz Királyság és az Orosz Birodalom egyaránt a Toptani-kormányt. (hu)
|
| prop-hu:quoted
| |
| prop-hu:salign
| |
| prop-hu:source
|
- A Világháború Képes Krónikája, 1916 (hu)
- Lothár László fordítása (hu)
- Pesti Napló, 1916. február 7. (hu)
- A Világháború Képes Krónikája, 1916 (hu)
- Lothár László fordítása (hu)
- Pesti Napló, 1916. február 7. (hu)
|
| prop-hu:szélesség
|
- 230 (xsd:integer)
- 400 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szöveg
|
- A krujai Toptani-ház (hu)
- A tiranai Toptani-ház (hu)
- A krujai Toptani-ház (hu)
- A tiranai Toptani-ház (hu)
|
| prop-hu:születésiDátum
| |
| prop-hu:születésiHely
| |
| prop-hu:tisztség
| |
| prop-hu:title
|
- Két rövid hír a Pesti Napló 1914. május 23-ai számából (hu)
- Esszád pasa rémuralma (hu)
- Jella és a Toptaniak (hu)
- Toptani nemzetközi legitimációja (hu)
- Üdvözlik Esszad pasát. (hu)
- Két rövid hír a Pesti Napló 1914. május 23-ai számából (hu)
- Esszád pasa rémuralma (hu)
- Jella és a Toptaniak (hu)
- Toptani nemzetközi legitimációja (hu)
- Üdvözlik Esszad pasát. (hu)
|
| prop-hu:vallás
| |
| prop-hu:width
|
- 180 (xsd:integer)
- 350 (xsd:integer)
- 800 (xsd:integer)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Esat Toptani (hu)
- Esat Toptani (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:governor
of | |
| is dbo:predecessor
of | |
| is dbo:primeMinister
of | |
| is dbo:successor
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:előd
of | |
| is prop-hu:utód
of | |
| is prop-hu:vezetőNév
of | |
| is prop-hu:államfő
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
