| dbo:abstract
|
- Az eszközhatározó azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, állapotváltozás stb. milyen eszközzel megy végbe, kinek vagy minek a segítségével valósul meg.Alaptagja lehet ige (fejszével aprítja a fát) vagy igenév (főnévi: fejszével aprítani; melléknévi: fejszével aprító/aprított/aprítandó; határozói: fejszével aprítva). Az eszközhatározó lehet az alaptag kötelező vonzata, amennyiben a mondat nélküle hiányos lenne, fakultatív vonzata, amikor fontos lehet a szerkezetben, ám elhagyható vagy lehet az alaptag szabad .Egyes más határozókhoz hasonlóan az eszközhatározó is lehet tárgyi szerepű, amennyiben a cselekvés objektumát (tárgyát) jelöli. Ez legkönnyebben azon esetekben állapítható meg, amikor a határozó tárggyal váltakozik (például: kővel dobálja a fiút – követ dobál a fiúhoz), ám ezekben az esetekben az eszközhatározó mindig vonzat, és sosem szabad bővítmény.Kérdései: kivel? mivel? ki/mi által? kinek/minek a segítségével? (hu)
- Az eszközhatározó azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, állapotváltozás stb. milyen eszközzel megy végbe, kinek vagy minek a segítségével valósul meg.Alaptagja lehet ige (fejszével aprítja a fát) vagy igenév (főnévi: fejszével aprítani; melléknévi: fejszével aprító/aprított/aprítandó; határozói: fejszével aprítva). Az eszközhatározó lehet az alaptag kötelező vonzata, amennyiben a mondat nélküle hiányos lenne, fakultatív vonzata, amikor fontos lehet a szerkezetben, ám elhagyható vagy lehet az alaptag szabad .Egyes más határozókhoz hasonlóan az eszközhatározó is lehet tárgyi szerepű, amennyiben a cselekvés objektumát (tárgyát) jelöli. Ez legkönnyebben azon esetekben állapítható meg, amikor a határozó tárggyal váltakozik (például: kővel dobálja a fiút – követ dobál a fiúhoz), ám ezekben az esetekben az eszközhatározó mindig vonzat, és sosem szabad bővítmény.Kérdései: kivel? mivel? ki/mi által? kinek/minek a segítségével? (hu)
|
