| dbo:abstract
|
- Az Esztramos az Aggteleki-karszthoz sorolt, de földrajzi értelemben a tartozó, Bódvarákó és Tornaszentandrás között, a Bódva völgyéből szigetszerűen kiemelkedő, eredetileg 380, a bányászat következében ma 320 méter magasságú hegy. Anyaga mészkő, amelyben vasérces telérek találhatók, így a vasérc miatt már az 1830-as évektől az 1950-es évekig, a jó minőségű, kohászati felhasználásra ideális mészkő miatt az 1940-es évektől, egészen 1996-ig bányászták. 1983-ban a hegy egyes területeit az Aggteleki Tájvédelmi Körzethez csatolták, 2001 óta a hegy teljes területe az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik. Az itt található barlangok az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség részét képezik. Nevezetességei a főként a bányászati tevékenység következtében felfedezett barlangjai, köztük a hazánk egyik leggazdagabb formakincsével rendelkező Rákóczi 1. sz. barlang, vagy pont a bányászat miatt csaknem teljesen elpusztult Esztramosi Földvári Aladár-barlang. A hegy számos ürege és barlangja a bányaművelés során teljesen megsemmisült. Élővilága értékes, rétjein többek között kockás liliom és mocsári kosbor található, de itt fordul elő legnagyobb mennyiségben a fürtös kőtörőfű is. Nevét elsőként Bél Mátyás említi a XVIII. század első felében, az a szláv sztrm szóból ered, amelynek jelentése meredek, amely a hegy jellegzetes alakjára utal. (hu)
- Az Esztramos az Aggteleki-karszthoz sorolt, de földrajzi értelemben a tartozó, Bódvarákó és Tornaszentandrás között, a Bódva völgyéből szigetszerűen kiemelkedő, eredetileg 380, a bányászat következében ma 320 méter magasságú hegy. Anyaga mészkő, amelyben vasérces telérek találhatók, így a vasérc miatt már az 1830-as évektől az 1950-es évekig, a jó minőségű, kohászati felhasználásra ideális mészkő miatt az 1940-es évektől, egészen 1996-ig bányászták. 1983-ban a hegy egyes területeit az Aggteleki Tájvédelmi Körzethez csatolták, 2001 óta a hegy teljes területe az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik. Az itt található barlangok az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség részét képezik. Nevezetességei a főként a bányászati tevékenység következtében felfedezett barlangjai, köztük a hazánk egyik leggazdagabb formakincsével rendelkező Rákóczi 1. sz. barlang, vagy pont a bányászat miatt csaknem teljesen elpusztult Esztramosi Földvári Aladár-barlang. A hegy számos ürege és barlangja a bányaművelés során teljesen megsemmisült. Élővilága értékes, rétjein többek között kockás liliom és mocsári kosbor található, de itt fordul elő legnagyobb mennyiségben a fürtös kőtörőfű is. Nevét elsőként Bél Mátyás említi a XVIII. század első felében, az a szláv sztrm szóból ered, amelynek jelentése meredek, amely a hegy jellegzetes alakjára utal. (hu)
|
