| dbo:abstract
|
- Az etika az erkölcs tudománya. Az erkölcs maga az erényes élet. Erkölcsi tökéletesség nélkül nincs lelki fejlődés, lelki fejlődés nélkül nem érhető el a megszabadulás, megvilágosodás vagy üdvösség. Erkölcs nélkül a filozófia csak üres frázis, a vallás pedig teljesen értelmetlen. Az erkölcsi alapelveket nélkülöző hívő élet vagy spiritualitás álszent képmutatás. Lelkiség, vallás és erkölcs rokon értelmű fogalmak. Az erkölcs gyakorlatba ültetett vallás, a vallás elméletben megfogalmazott erkölcs. Minden vallásnak megvan a maga etikája. Jézus hegyi beszéde vagy a Tízparancsolat erkölcsi tanításokat tartalmaz az ember felemelkedésére. Buddha nemes nyolcrétű ösvénye az etika lényege. Patandzsali erkölcsi korlátozásai, jamái és betartandó erkölcsi szabályai, nijamái szintén az erkölcs alapját tartalmazzák. A Bhagavad-gítában megemlített önmegtartóztatás fajtái nem más, mint etika. Az erkölcs alapelvei mindenhol ugyanazok, mert a felsőbb világból valók. A legtöbb vallás alapján ezen útmutatók közvetlenül az istenségtől vagy a Legfelsőbb Lénytől erednek. Minden erkölcs valódi gyökere az egyetemesség. Egyetemesség nélkül az erkölcs meghal. Ne tégy semmi olyat, ami mások kárára van, amit később megbánhatsz vagy szégyenkezned kellene miatta! Olyat cselekedj, ami dicséretre méltó, és amivel jót teszel magadnak és másoknak is! Ez a helyes magatartás rövid foglalata. Az erkölcsi szabályok azért lettek megalkotva, hogy az emberek tisztán éljenek e világban és minden sérelemtől megkíméljék egymást. Az erkölcs célja az, hogy az embert, alantas állati természetének legyőzésével az isteni természet magaslataiba emelje. A vallások felszólítanak az igazsághoz való ragaszkodás fontosságára, a tisztaságra: gondolatban, beszédben, a szándékokban, a tettekben, minden cselekedetben. A teista nézetek alapján a lelkiismereten keresztül Isten hangja szólal meg mindegyikőnkben, amely mindig válaszol, valahányszor erkölcsi dilemmába kerülünk. Ez a belső hang szólít fel arra, hogy megtegyünk, vagy ne tegyünk meg valamit. De csak az erkölcsös ember tudja használni a lelkiismeret kényes műszerét. Csupán ő hallja tisztán a lélek belső hangját. A bűn útját járó emberből lassan, de biztosan kivész ez a képesség. Az erény csak akkor válik állandóvá, ha szüntelenül gyakorolják. Az erkölcs csak akkor tud megmutatkozni és fennmaradni, ha tevékenyen betartják. A hívőnek vagy a spirituális útkeresőnek ragaszkodnia kell az erkölcsi törvényekhez, a helyes viselkedés szabályaihoz. Ezek azért lettek megalkotva, hogy minden ember fejlődhessen és lélekben felemelkedhessen. Az erkölcs az életet megtartó erő. Az erkölcs nélküli jellem olyan, mint a sótlan étel. Az erkölcsi szabályok betartása által az isteni kegyelem ránk száll, és tartós boldogságban, örök üdvösségben lesz részünk. A szívünk megtisztul, és lelkiismeretünk tiszta lesz. Ez a legtöbb vallás lényege. Nyolc etikailag fejlett vallást ismerünk: a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a dzsainizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus, a zoroasztrizmus és a zsidó vallás. Közülük a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus, az univerzizmus együttesen a vallásos emberiség kilenctized részét teszik ki. (hu)
- Az etika az erkölcs tudománya. Az erkölcs maga az erényes élet. Erkölcsi tökéletesség nélkül nincs lelki fejlődés, lelki fejlődés nélkül nem érhető el a megszabadulás, megvilágosodás vagy üdvösség. Erkölcs nélkül a filozófia csak üres frázis, a vallás pedig teljesen értelmetlen. Az erkölcsi alapelveket nélkülöző hívő élet vagy spiritualitás álszent képmutatás. Lelkiség, vallás és erkölcs rokon értelmű fogalmak. Az erkölcs gyakorlatba ültetett vallás, a vallás elméletben megfogalmazott erkölcs. Minden vallásnak megvan a maga etikája. Jézus hegyi beszéde vagy a Tízparancsolat erkölcsi tanításokat tartalmaz az ember felemelkedésére. Buddha nemes nyolcrétű ösvénye az etika lényege. Patandzsali erkölcsi korlátozásai, jamái és betartandó erkölcsi szabályai, nijamái szintén az erkölcs alapját tartalmazzák. A Bhagavad-gítában megemlített önmegtartóztatás fajtái nem más, mint etika. Az erkölcs alapelvei mindenhol ugyanazok, mert a felsőbb világból valók. A legtöbb vallás alapján ezen útmutatók közvetlenül az istenségtől vagy a Legfelsőbb Lénytől erednek. Minden erkölcs valódi gyökere az egyetemesség. Egyetemesség nélkül az erkölcs meghal. Ne tégy semmi olyat, ami mások kárára van, amit később megbánhatsz vagy szégyenkezned kellene miatta! Olyat cselekedj, ami dicséretre méltó, és amivel jót teszel magadnak és másoknak is! Ez a helyes magatartás rövid foglalata. Az erkölcsi szabályok azért lettek megalkotva, hogy az emberek tisztán éljenek e világban és minden sérelemtől megkíméljék egymást. Az erkölcs célja az, hogy az embert, alantas állati természetének legyőzésével az isteni természet magaslataiba emelje. A vallások felszólítanak az igazsághoz való ragaszkodás fontosságára, a tisztaságra: gondolatban, beszédben, a szándékokban, a tettekben, minden cselekedetben. A teista nézetek alapján a lelkiismereten keresztül Isten hangja szólal meg mindegyikőnkben, amely mindig válaszol, valahányszor erkölcsi dilemmába kerülünk. Ez a belső hang szólít fel arra, hogy megtegyünk, vagy ne tegyünk meg valamit. De csak az erkölcsös ember tudja használni a lelkiismeret kényes műszerét. Csupán ő hallja tisztán a lélek belső hangját. A bűn útját járó emberből lassan, de biztosan kivész ez a képesség. Az erény csak akkor válik állandóvá, ha szüntelenül gyakorolják. Az erkölcs csak akkor tud megmutatkozni és fennmaradni, ha tevékenyen betartják. A hívőnek vagy a spirituális útkeresőnek ragaszkodnia kell az erkölcsi törvényekhez, a helyes viselkedés szabályaihoz. Ezek azért lettek megalkotva, hogy minden ember fejlődhessen és lélekben felemelkedhessen. Az erkölcs az életet megtartó erő. Az erkölcs nélküli jellem olyan, mint a sótlan étel. Az erkölcsi szabályok betartása által az isteni kegyelem ránk száll, és tartós boldogságban, örök üdvösségben lesz részünk. A szívünk megtisztul, és lelkiismeretünk tiszta lesz. Ez a legtöbb vallás lényege. Nyolc etikailag fejlett vallást ismerünk: a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a dzsainizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus, a zoroasztrizmus és a zsidó vallás. Közülük a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus, az univerzizmus együttesen a vallásos emberiség kilenctized részét teszik ki. (hu)
|
