| dbo:abstract
|
- Az etruszk holdnaptár lehetett Etruria és Latium legkorábbi naptára. Erre a hónap közepét jelölő itus szó eredetéből lehet következtetni: a szó „t” mássalhangzója nagyon valószínűvé teszi annak etruszk eredetét (az etruszk nyelvben ismeretlenek voltak a zöngés mássalhangzók), amely csak a latin nyelvbe átkerülve vette fel az idus alakot. Emellett valószínűsíthető, hogy a július (quinctilis), augusztus (sextilis), szeptember, október, november, december római kori latin nevei, amelyek a hónapokat a régi tíz hónapra alapuló holdnaptár rendszerében jelölték, eredetileg etruszkból származó tükörfordítások voltak. Ugyanígy elképzelhető, hogy április hónap neve Aphrodité istennő nevének lerövidített görög változatából került az etruszkba, mivel a hagyomány szerint április Aphrodité istennő hónapja volt, és a görög "ph" → etruszk "p" szabályos fonetikai megfelelés, mint több ezer lelet bizonyítja. Róma eredeti régi naptára szerint az év tíz hónapból és 304 napból állt, és ezt a hagyomány szerint a szabin származású Numa Pompilius változtatta meg. A két új hónap, Ianuarius és Februarius, valamint a szökőhónapok beiktatásával a holdévet és a napévet 365 nappal összhangba hozta. Ez az ún. Numa-féle naptár azonban nagy bizonyossággal csak a Kr. e. 5. század után lett használatos. (hu)
- Az etruszk holdnaptár lehetett Etruria és Latium legkorábbi naptára. Erre a hónap közepét jelölő itus szó eredetéből lehet következtetni: a szó „t” mássalhangzója nagyon valószínűvé teszi annak etruszk eredetét (az etruszk nyelvben ismeretlenek voltak a zöngés mássalhangzók), amely csak a latin nyelvbe átkerülve vette fel az idus alakot. Emellett valószínűsíthető, hogy a július (quinctilis), augusztus (sextilis), szeptember, október, november, december római kori latin nevei, amelyek a hónapokat a régi tíz hónapra alapuló holdnaptár rendszerében jelölték, eredetileg etruszkból származó tükörfordítások voltak. Ugyanígy elképzelhető, hogy április hónap neve Aphrodité istennő nevének lerövidített görög változatából került az etruszkba, mivel a hagyomány szerint április Aphrodité istennő hónapja volt, és a görög "ph" → etruszk "p" szabályos fonetikai megfelelés, mint több ezer lelet bizonyítja. Róma eredeti régi naptára szerint az év tíz hónapból és 304 napból állt, és ezt a hagyomány szerint a szabin származású Numa Pompilius változtatta meg. A két új hónap, Ianuarius és Februarius, valamint a szökőhónapok beiktatásával a holdévet és a napévet 365 nappal összhangba hozta. Ez az ún. Numa-féle naptár azonban nagy bizonyossággal csak a Kr. e. 5. század után lett használatos. (hu)
|
