Property Value
dbo:abstract
  • Az European Southern Observatory (rövidítve ESO, magyarul Európai Déli Obszervatórium; teljes nevén European Organization for Astronomical Research in the Southern Hemisphere, magyarul Európai Szervezet a Déli Félteke Csillagászati Kutatására) nemzetközi csillagászati szervezet, melynek fő célja, hogy a Föld déli féltekéjén csillagvizsgálókat üzemeltetve a déli égbolt objektumait észlelhetővé tegye az európai csillagászok számára. Az 1962-ben alapított szervezet jelenleg 15 tagállammal rendelkezik, az általa üzemeltetett mindhárom csillagvizsgáló Chilében, az Atacama-sivatagban van. Az ESO több távcsövét a világ legnagyobb és legkorszerűbb csillagászati műszerei között tartják számon: a négy VLT-távcsövet, az -távcsövet, emellett az ESO részese az épülő ALMA mikrohullámú távcsőrendszernek. A megvalósítás felé rohamléptekkel haladó E-ELT optikai-infravörös tartományban üzemelő óriástávcső megépültekor a világ legnagyobb csillagászati távcsöve lesz. Várhatóan 2025-ben kezdi meg működését. Az ESO műszereihez számos jelentős csillagászati felfedezés kapcsolódik, többek között az első közvetlen bizonyíték a Tejútrendszer középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukról, valamint az első exobolygó közvetlen észlelése. A VLT-n üzemelő HARPS spektrográf segítségével számos exobolygót fedeztek fel. (hu)
  • Az European Southern Observatory (rövidítve ESO, magyarul Európai Déli Obszervatórium; teljes nevén European Organization for Astronomical Research in the Southern Hemisphere, magyarul Európai Szervezet a Déli Félteke Csillagászati Kutatására) nemzetközi csillagászati szervezet, melynek fő célja, hogy a Föld déli féltekéjén csillagvizsgálókat üzemeltetve a déli égbolt objektumait észlelhetővé tegye az európai csillagászok számára. Az 1962-ben alapított szervezet jelenleg 15 tagállammal rendelkezik, az általa üzemeltetett mindhárom csillagvizsgáló Chilében, az Atacama-sivatagban van. Az ESO több távcsövét a világ legnagyobb és legkorszerűbb csillagászati műszerei között tartják számon: a négy VLT-távcsövet, az -távcsövet, emellett az ESO részese az épülő ALMA mikrohullámú távcsőrendszernek. A megvalósítás felé rohamléptekkel haladó E-ELT optikai-infravörös tartományban üzemelő óriástávcső megépültekor a világ legnagyobb csillagászati távcsöve lesz. Várhatóan 2025-ben kezdi meg működését. Az ESO műszereihez számos jelentős csillagászati felfedezés kapcsolódik, többek között az első közvetlen bizonyíték a Tejútrendszer középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukról, valamint az első exobolygó közvetlen észlelése. A VLT-n üzemelő HARPS spektrográf segítségével számos exobolygót fedeztek fel. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 649784 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 7356 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23733997 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Beletsky lasilla 20.jpg (hu)
  • Beletsky lasilla 20.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • A La Silla Obszervatórium (hu)
  • A La Silla Obszervatórium (hu)
prop-hu:logó
  • European Southern Observatory logo.svg (hu)
  • European Southern Observatory logo.svg (hu)
prop-hu:logóméret
  • 100 (xsd:integer)
prop-hu:térkép
  • ESO member states.svg (hu)
  • ESO member states.svg (hu)
prop-hu:térképaláírás
  • Tagállamok (hu)
  • Tagállamok (hu)
prop-hu:térképméret
  • 150 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Európai Déli Obszervatórium (hu)
  • Európai Déli Obszervatórium (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:discoverer of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:felfedezésHelye of
is prop-hu:felfedező of
is foaf:primaryTopic of