| dbo:abstract
|
- A 18. Európai Filmdíj-átadó ünnepséget (18th European Film Awards), amelyen az előző évben hivatalosan bemutatott, az Európai Filmakadémia mintegy 1600 tagjának szavazata alapján legjobbnak ítélt európai alkotásokat részesítették elismerésben, 2005. december 3-án tartották meg a berlini Treptow Arena rendezvényközpontban. Az ünnepség ceremóniamesterének Heino Ferch német színészt kérték fel. A filmes esemény díjazásában 2005-ben kisebb változás következett be: az addigi kategóriákon felül díjazták a legjobb európai vágót és a legjobb látványtervezőt is. Az Európai Filmakadémia 2005. szeptember 15-én hozta nyilvánosságra a díjra számításba vett nagyjátékfilmek 46 alkotásból álló listáját, melyből húszat a legtöbb akadémiai tagot számláló országok javasoltak saját filmjeik közül, huszonhatot pedig az EFA Igazgatótanácsa, meghívott szakértők bevonásával. A díjra jelöltek listáját az akadémia tagjainak szavazatával állították össze, és november 7-én hirdették ki a Sevillai Európai Filmfesztiválon. A 2005. évi európai filmdíjak valamelyikére magasan a legesélyesebb alkotás Susanne Bier dán háborús filmdrámája, a Testvéred feleségét... volt. A két fivér családi problémáit drámaian, nyersen és intenzíven ábrázoló film nyolc kategóriában kapott jelölést, azonban a legnagyobb csalódást okozta: egyetlen díjat sem sikerült elvinnie, mivel sem a filmes szakma képviselői, sem a közönség nem értékelte az alkotást. Jóval sikeresebb lett a német Marc Rothemund filmdrámája, a Sophie Scholl – Aki szembeszállt Hitlerrel, amely az öt jelölésből 3 díjat (legjobb színésznő, valamint legjobb rendező és színésznő közönségdíja) nyert meg. Jól szerepelt az osztrák Michael Haneke francia-osztrák-német-olasz koprodukcióban készült alkotása, A rejtély, amelyik négy jelölésből elvitte a legjobb film és a legjobb rendező díját. Magyarország a filmdíjra Mészáros Márta A temetetlen halott című, magyar-szlovák-lengyel koprodukcióban készített filmdrámáját jelölte, amely Nagy Imre életét mutatja be az 1956-os forradalom leverésétől haláláig; ezzel szerepelt az előzetes válogatásban, jelölésre azonban nem került. Díjra jelöltek között három további magyar alkotást találhatunk: a legjobb európai operatőri elismerésre jelölték Pados Gyulát és a legjobb zeneszerzőnek Ennio Morriconet a Sorstalanság felvételeiért, illetve zenéjéért; a legjobb rendező közönségdíjára jelölték Szabó Istvánt Csodálatos Júlia című tragikomédiájáért, valamint a valladolidi nemzetközi filmfesztivál megosztott UIP rövidfilmdíjának köszönhetően a legjobb európai rövidfilm kategóriában versenyezhetett a Randevú, Cakó Ferenc 7 perces gyurma animációja. (hu)
- A 18. Európai Filmdíj-átadó ünnepséget (18th European Film Awards), amelyen az előző évben hivatalosan bemutatott, az Európai Filmakadémia mintegy 1600 tagjának szavazata alapján legjobbnak ítélt európai alkotásokat részesítették elismerésben, 2005. december 3-án tartották meg a berlini Treptow Arena rendezvényközpontban. Az ünnepség ceremóniamesterének Heino Ferch német színészt kérték fel. A filmes esemény díjazásában 2005-ben kisebb változás következett be: az addigi kategóriákon felül díjazták a legjobb európai vágót és a legjobb látványtervezőt is. Az Európai Filmakadémia 2005. szeptember 15-én hozta nyilvánosságra a díjra számításba vett nagyjátékfilmek 46 alkotásból álló listáját, melyből húszat a legtöbb akadémiai tagot számláló országok javasoltak saját filmjeik közül, huszonhatot pedig az EFA Igazgatótanácsa, meghívott szakértők bevonásával. A díjra jelöltek listáját az akadémia tagjainak szavazatával állították össze, és november 7-én hirdették ki a Sevillai Európai Filmfesztiválon. A 2005. évi európai filmdíjak valamelyikére magasan a legesélyesebb alkotás Susanne Bier dán háborús filmdrámája, a Testvéred feleségét... volt. A két fivér családi problémáit drámaian, nyersen és intenzíven ábrázoló film nyolc kategóriában kapott jelölést, azonban a legnagyobb csalódást okozta: egyetlen díjat sem sikerült elvinnie, mivel sem a filmes szakma képviselői, sem a közönség nem értékelte az alkotást. Jóval sikeresebb lett a német Marc Rothemund filmdrámája, a Sophie Scholl – Aki szembeszállt Hitlerrel, amely az öt jelölésből 3 díjat (legjobb színésznő, valamint legjobb rendező és színésznő közönségdíja) nyert meg. Jól szerepelt az osztrák Michael Haneke francia-osztrák-német-olasz koprodukcióban készült alkotása, A rejtély, amelyik négy jelölésből elvitte a legjobb film és a legjobb rendező díját. Magyarország a filmdíjra Mészáros Márta A temetetlen halott című, magyar-szlovák-lengyel koprodukcióban készített filmdrámáját jelölte, amely Nagy Imre életét mutatja be az 1956-os forradalom leverésétől haláláig; ezzel szerepelt az előzetes válogatásban, jelölésre azonban nem került. Díjra jelöltek között három további magyar alkotást találhatunk: a legjobb európai operatőri elismerésre jelölték Pados Gyulát és a legjobb zeneszerzőnek Ennio Morriconet a Sorstalanság felvételeiért, illetve zenéjéért; a legjobb rendező közönségdíjára jelölték Szabó Istvánt Csodálatos Júlia című tragikomédiájáért, valamint a valladolidi nemzetközi filmfesztivál megosztott UIP rövidfilmdíjának köszönhetően a legjobb európai rövidfilm kategóriában versenyezhetett a Randevú, Cakó Ferenc 7 perces gyurma animációja. (hu)
|
