| dbo:abstract
|
- A 23. Európai Filmdíj-átadó ünnepséget (23rd European Film Awards), amelyen az előző évben hivatalosan bemutatott, az Európai Filmakadémia több mint 2300 tagjának szavazata alapján legjobbnak ítélt európai alkotásokat részesítették elismerésben, 2010. december 4-én tartották meg a tallinni Nokia Concert Hall rendezvényközpontban. Az ünnepség két ceremóniamestere Anke Engelke német színésznő, humorista, valamint Märt Avandi észt komikus színész volt. 2010-ben változott a filmek megjelenéséhez, látványvilágához hozzájáruló szakterületek képviselőinek értékelési módja: az előző évek Európai Filmakadémia kiválóságdíja helyett, amely kategóriában alkalmi jelleggel összevontan kezelték és értékelték a filmek megjelenéséhez, látványvilágához hozzájáruló azon szakterületek képviselőt, a díszlet- és látványtervezőket, operatőröket, zeneszerzőket, vágókat, hangzástervezőket, maszk-, fodrász- és sminkmestereket stb., csupán kettőt díjaztak: a legjobb vágót és a legjobb látványtervezőt. Ebben az évben ugyancsak megszűnt a Európai kritikusok díja – FIPRESCI-díj. Az Európai Filmakadémia 2010. szeptember 12-én hozta nyilvánosságra a díjra számításba vett nagyjátékfilmek 46 alkotásból álló listáját, melyből húszat a legtöbb akadémiai tagot számláló országok javasoltak saját filmjeik közül, huszonhatot pedig az EFA Igazgatótanácsa, meghívott szakértők bevonásával. Az előzetes listán szerepelt Kocsis Ágnes Pál Adrienn című, Cannes-ban nemzetközi kritikusok díjával kitüntetett alkotása is. A jelöltekre több mint 2300 európai filmes, közöttük 39 magyar alkotó szavazott. A díjra jelöltek listáját november 6-án, a Sevillai Európai Filmfesztiválon hirdették ki. A legtöbb jelölést – nyolc kategóriában – Roman Polański Szellemíró című francia-német-angol koprodukcióban készült filmdrámája kapta. Az abszolút favoritnak tekintett film alkotói végül is hat ezüst szobrocskát vihettek haza (legjobb európai film, legjobb rendező, forgatókönyvíró, látványtervező, színész és zeneszerző). A szerzői elvárásoknak, a politikai aktualitásnak megfelelő, mindeközben még a széles közönség által is fogyasztható bűnügyi darab ezzel besöpörte a díjak zömét. Hét jelölésből nyert három díjat – köztük a legjobb felfedezettét – az izraeli Samuel Maoz izraeli-német-francia koprodukcióban készített háborús filmje, a Libanon. Három jelölést kapott még a török Semih Kaplanoğlu Méz című alkotása, azonban díjat nem szerzett. A nagyjátékfilmekre kapható további három díjon egy-két jelölést kapott három különböző alkotás osztozott. A legjobb színésznő (Lourdes), míg a legjobb színész Ewan McGregor (Szellemíró) lett. A közönségdíjra javasolt tíz alkotás közül a belga Jaco Van Dormael Mr. Nobody című fantasy, sci-fi drámája lett a nyertes. Ebben az évben életműdíjat vehetett át Bruno Ganz svájci színész, a világ filmművészetében nyújtott legjobb európai teljesítményéért pedig Franciaországban élő és alkotó libanoni zeneszerző részesült elismerésben. Egy magyar alkotás szerepelt a díjra jelöltek között. A beválogatott Pál Adrienn végül is nem kapott jelölést, azonban a görögországi Drama nemzetközi rövidfilmfesztiválján Szimler Bálint 36 perces Itt vagyok című kisjátékfilmjét érdemesnek találták a díjra. (hu)
- A 23. Európai Filmdíj-átadó ünnepséget (23rd European Film Awards), amelyen az előző évben hivatalosan bemutatott, az Európai Filmakadémia több mint 2300 tagjának szavazata alapján legjobbnak ítélt európai alkotásokat részesítették elismerésben, 2010. december 4-én tartották meg a tallinni Nokia Concert Hall rendezvényközpontban. Az ünnepség két ceremóniamestere Anke Engelke német színésznő, humorista, valamint Märt Avandi észt komikus színész volt. 2010-ben változott a filmek megjelenéséhez, látványvilágához hozzájáruló szakterületek képviselőinek értékelési módja: az előző évek Európai Filmakadémia kiválóságdíja helyett, amely kategóriában alkalmi jelleggel összevontan kezelték és értékelték a filmek megjelenéséhez, látványvilágához hozzájáruló azon szakterületek képviselőt, a díszlet- és látványtervezőket, operatőröket, zeneszerzőket, vágókat, hangzástervezőket, maszk-, fodrász- és sminkmestereket stb., csupán kettőt díjaztak: a legjobb vágót és a legjobb látványtervezőt. Ebben az évben ugyancsak megszűnt a Európai kritikusok díja – FIPRESCI-díj. Az Európai Filmakadémia 2010. szeptember 12-én hozta nyilvánosságra a díjra számításba vett nagyjátékfilmek 46 alkotásból álló listáját, melyből húszat a legtöbb akadémiai tagot számláló országok javasoltak saját filmjeik közül, huszonhatot pedig az EFA Igazgatótanácsa, meghívott szakértők bevonásával. Az előzetes listán szerepelt Kocsis Ágnes Pál Adrienn című, Cannes-ban nemzetközi kritikusok díjával kitüntetett alkotása is. A jelöltekre több mint 2300 európai filmes, közöttük 39 magyar alkotó szavazott. A díjra jelöltek listáját november 6-án, a Sevillai Európai Filmfesztiválon hirdették ki. A legtöbb jelölést – nyolc kategóriában – Roman Polański Szellemíró című francia-német-angol koprodukcióban készült filmdrámája kapta. Az abszolút favoritnak tekintett film alkotói végül is hat ezüst szobrocskát vihettek haza (legjobb európai film, legjobb rendező, forgatókönyvíró, látványtervező, színész és zeneszerző). A szerzői elvárásoknak, a politikai aktualitásnak megfelelő, mindeközben még a széles közönség által is fogyasztható bűnügyi darab ezzel besöpörte a díjak zömét. Hét jelölésből nyert három díjat – köztük a legjobb felfedezettét – az izraeli Samuel Maoz izraeli-német-francia koprodukcióban készített háborús filmje, a Libanon. Három jelölést kapott még a török Semih Kaplanoğlu Méz című alkotása, azonban díjat nem szerzett. A nagyjátékfilmekre kapható további három díjon egy-két jelölést kapott három különböző alkotás osztozott. A legjobb színésznő (Lourdes), míg a legjobb színész Ewan McGregor (Szellemíró) lett. A közönségdíjra javasolt tíz alkotás közül a belga Jaco Van Dormael Mr. Nobody című fantasy, sci-fi drámája lett a nyertes. Ebben az évben életműdíjat vehetett át Bruno Ganz svájci színész, a világ filmművészetében nyújtott legjobb európai teljesítményéért pedig Franciaországban élő és alkotó libanoni zeneszerző részesült elismerésben. Egy magyar alkotás szerepelt a díjra jelöltek között. A beválogatott Pál Adrienn végül is nem kapott jelölést, azonban a görögországi Drama nemzetközi rövidfilmfesztiválján Szimler Bálint 36 perces Itt vagyok című kisjátékfilmjét érdemesnek találták a díjra. (hu)
|
