Property Value
dbo:abstract
  • Az evolúció az a folyamat, amelyben a biológiai populációk tulajdonságai megváltoznak a generációk egymást követő során át. Az evolúció folyamatának működése következtében az összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki. A változások egy része esetleges. Például fajok tömegei tűnhetnek el természeti katasztrófák (meteoritbecsapódás, eljegesedés, felmelegedés, kiszáradás, emberi cselekedetek) hatására. Az evolúciós változások más része adaptív: fajok tömege képződhet „a létért való küzdelem során” például egy-egy terület, élőhely újbóli benépesítésekor. Az evolúciógenetika az evolúció alaplépéseit egy-egy populáció genetikai összetételének – az allélek gyakoriságának – változásával definiálja. A tulajdonságok, jellegek géneken keresztül fejeződnek ki, melyek a reprodukció során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe. Az ivarsejtek képződésekor az örökítő anyag, azaz a DNS replikációja során apró, részben véletlenszerű változások, mutációk történhetnek. Ezek a genetikai változások új morfológiai, fiziológiai vagy viselkedési változatok megjelenését eredményezik, melyek hordozóik sikeres szaporodása révén átkerülnek a következő nemzedékekbe is. A mutációs változás fennmaradása azonban nem garantált egy populációban, hiszen egyetlen egyedben keletkezik, nem biztos, hogy öröklődik, ha öröklődik is, nem feltétlenül lesznek utódai. Ezért a fajképződés sokkal inkább a mindig jelen lévő változatosságra támaszkodik. Minden populáció egyedei eltérőek, egyéniek, ezen egyéni tulajdonságok előnyös vagy előnytelen volta biztosítja a fennmaradást. Evolúciós változást eredményez a populációk véges létszámának köszönhető irányítatlan, genetikai sodródás is. Ilyenkor az egymással egyenértékű molekuláris változatok aránya véletlenszerűen változik ide-oda – azaz sodródik – generációról generációra. A túlélési és(/vagy) szaporodási esélyt növelő mutánsok gyakorisága viszont tendenciózusan növekszik nemzedékről-nemzedékre. Azon változatok, melyek csökkentik a túlélési vagy szaporodási esélyeket, ritkábbá válnak a populációban. Ez a természetes szelekciónak nevezett folyamat azt eredményezi, hogy az adott környezetnek legjobban megfelelő öröklődő változat terjed el egy-egy populációban, azaz a szelekció a környezethez való alkalmazkodáshoz, adaptációhoz vezet. A változatok közti verseny új , más szóval niche-ek elfoglalásához is vezethet, s végső soron új fajok kialakulását eredményezheti. Az evolúció természetes kiválasztódáson alapuló először Charles Darwin és Alfred Russel Wallace vetette fel, a fajok eredetének, azaz a divergencia mechanizmusának részletes leírására először Darwin A fajok eredete (1859) című könyvének harmadik és negyedik fejezetében került sor. Darwin és Wallace munkássága alapján a természetes szelekció általi evolúció a tudományos közösségben és a laikus közönség széles körében egyaránt általánosan elfogadott ténnyé vált.Az 1930-as években a darwini szelekciót és a mendeli öröklődés elméletét a modern evolúciós szintézis foglalta közös keretbe, kapcsolatot teremtve ezzel az evolúció egységei (gének) és az evolúció mechanizmusa (természetes kiválasztódás) között. Ez az erőteljes és elmélet a modern biológia rendezőelvévé, s a földi élet sokszínűségének és történetének tudományos magyarázatává vált. (hu)
  • Az evolúció az a folyamat, amelyben a biológiai populációk tulajdonságai megváltoznak a generációk egymást követő során át. Az evolúció folyamatának működése következtében az összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki. A változások egy része esetleges. Például fajok tömegei tűnhetnek el természeti katasztrófák (meteoritbecsapódás, eljegesedés, felmelegedés, kiszáradás, emberi cselekedetek) hatására. Az evolúciós változások más része adaptív: fajok tömege képződhet „a létért való küzdelem során” például egy-egy terület, élőhely újbóli benépesítésekor. Az evolúciógenetika az evolúció alaplépéseit egy-egy populáció genetikai összetételének – az allélek gyakoriságának – változásával definiálja. A tulajdonságok, jellegek géneken keresztül fejeződnek ki, melyek a reprodukció során másolással adódnak tovább a következő nemzedékbe. Az ivarsejtek képződésekor az örökítő anyag, azaz a DNS replikációja során apró, részben véletlenszerű változások, mutációk történhetnek. Ezek a genetikai változások új morfológiai, fiziológiai vagy viselkedési változatok megjelenését eredményezik, melyek hordozóik sikeres szaporodása révén átkerülnek a következő nemzedékekbe is. A mutációs változás fennmaradása azonban nem garantált egy populációban, hiszen egyetlen egyedben keletkezik, nem biztos, hogy öröklődik, ha öröklődik is, nem feltétlenül lesznek utódai. Ezért a fajképződés sokkal inkább a mindig jelen lévő változatosságra támaszkodik. Minden populáció egyedei eltérőek, egyéniek, ezen egyéni tulajdonságok előnyös vagy előnytelen volta biztosítja a fennmaradást. Evolúciós változást eredményez a populációk véges létszámának köszönhető irányítatlan, genetikai sodródás is. Ilyenkor az egymással egyenértékű molekuláris változatok aránya véletlenszerűen változik ide-oda – azaz sodródik – generációról generációra. A túlélési és(/vagy) szaporodási esélyt növelő mutánsok gyakorisága viszont tendenciózusan növekszik nemzedékről-nemzedékre. Azon változatok, melyek csökkentik a túlélési vagy szaporodási esélyeket, ritkábbá válnak a populációban. Ez a természetes szelekciónak nevezett folyamat azt eredményezi, hogy az adott környezetnek legjobban megfelelő öröklődő változat terjed el egy-egy populációban, azaz a szelekció a környezethez való alkalmazkodáshoz, adaptációhoz vezet. A változatok közti verseny új , más szóval niche-ek elfoglalásához is vezethet, s végső soron új fajok kialakulását eredményezheti. Az evolúció természetes kiválasztódáson alapuló először Charles Darwin és Alfred Russel Wallace vetette fel, a fajok eredetének, azaz a divergencia mechanizmusának részletes leírására először Darwin A fajok eredete (1859) című könyvének harmadik és negyedik fejezetében került sor. Darwin és Wallace munkássága alapján a természetes szelekció általi evolúció a tudományos közösségben és a laikus közönség széles körében egyaránt általánosan elfogadott ténnyé vált.Az 1930-as években a darwini szelekciót és a mendeli öröklődés elméletét a modern evolúciós szintézis foglalta közös keretbe, kapcsolatot teremtve ezzel az evolúció egységei (gének) és az evolúció mechanizmusa (természetes kiválasztódás) között. Ez az erőteljes és elmélet a modern biológia rendezőelvévé, s a földi élet sokszínűségének és történetének tudományos magyarázatává vált. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 7783 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 118993 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23908064 (xsd:integer)
prop-hu:fejléc
  • A nyírfaaraszoló lepke két, eltérő színű példánya (hu)
  • A nyírfaaraszoló lepke két, eltérő színű példánya (hu)
prop-hu:igazítás
  • left (hu)
  • right (hu)
  • left (hu)
  • right (hu)
prop-hu:irány
  • függőleges (hu)
  • függőleges (hu)
prop-hu:kép
  • Aegeria apiformis.jpg (hu)
  • Autruche Thoiry 19801.jpg (hu)
  • Bananavarieties.jpg (hu)
  • Biston.betularia.7200.jpg (hu)
  • Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg (hu)
  • Inside a wild-type banana.jpg (hu)
  • Killer Whale Family.jpg (hu)
  • Schwimmender-Pinguin.jpg (hu)
  • Vespula germanica Topview Richard Bartz.jpg (hu)
  • White shark.jpg (hu)
  • Aegeria apiformis.jpg (hu)
  • Autruche Thoiry 19801.jpg (hu)
  • Bananavarieties.jpg (hu)
  • Biston.betularia.7200.jpg (hu)
  • Biston.betularia.f.carbonaria.7209.jpg (hu)
  • Inside a wild-type banana.jpg (hu)
  • Killer Whale Family.jpg (hu)
  • Schwimmender-Pinguin.jpg (hu)
  • Vespula germanica Topview Richard Bartz.jpg (hu)
  • White shark.jpg (hu)
prop-hu:lábléc
  • Kardszárnyú delfin és nagy fehér cápa (hu)
  • Strucc és Humboldt-pingvin (hu)
  • Kardszárnyú delfin és nagy fehér cápa (hu)
  • Strucc és Humboldt-pingvin (hu)
prop-hu:szélesség
  • 165 (xsd:integer)
  • 200 (xsd:integer)
  • 220 (xsd:integer)
prop-hu:szöveg
  • A mérges német darázs és az őt utánzó ártalmatlan darázslepke . E jelenség a Bates-féle mimikri néven ismert. (hu)
  • A banán vad típusa (hu)
  • Sötét színű nyírfaaraszoló lepke (hu)
  • Világos színű nyírfaaraszoló lepke (hu)
  • Négy különböző banánvariáns. Mai formájuk 7-10 ezer év szelektív tenyésztésének eredménye (hu)
  • A mérges német darázs és az őt utánzó ártalmatlan darázslepke . E jelenség a Bates-féle mimikri néven ismert. (hu)
  • A banán vad típusa (hu)
  • Sötét színű nyírfaaraszoló lepke (hu)
  • Világos színű nyírfaaraszoló lepke (hu)
  • Négy különböző banánvariáns. Mai formájuk 7-10 ezer év szelektív tenyésztésének eredménye (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Evolúció (biológia) (hu)
  • Evolúció (biológia) (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:mainInterest of
is dbo:nonFictionSubject of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:téma of
is foaf:primaryTopic of