| dbo:abstract
|
- A reakciókinetikában használatos Eyring-egyenlet, vagy más néven Eyring–Polányi-egyenlet a reakciósebesség és a hőmérséklet közötti kapcsolatot írja le. Henry Eyring, Meredith Gwynne Evans és Polányi Mihály csaknem egyszerre vezették le 1935-ben. Az egyenlet az átmenetiállapot-elméletből (más néven aktivált komplex elmélet) következik, és triviálisan ekvivalens az empirikus Arrhenius-egyenlettel. Mindkettő könnyen levezethető a kinetikus gázelmélet statisztikus mechanikai megfontolásaiból. Az Eyring–Polányi-egyenlet általános formája némileg emlékeztet az Arrhenius-egyenletre: ahol ΔG‡ az aktiválás szabadentalpiája, kB a Boltzmann- és h a Planck-állandó. Az egyenlet átírható az alábbi alakba: Az Eyring-Polanyi-egyenlet lineáris alakba átrendezve: ahol:
* = reakciósebességi állandó
* = termodinamikai hőmérséklet
* = aktiválási entalpia
* = egyetemes gázállandó
* = Boltzmann-állandó
* = Planck-állandó
* = aktiválási entrópia Az adott kémiai reakciót különböző hőmérsékleteken elvégzik, és meghatározzák a reakció sebességét. Ábrázolva -t függvényében, egyenest kapunk. Az egyenes meredeksége , melyből kiszámolható az aktiválási entalpia, tengelymetszete pedig , ebből az aktiválási entrópia határozható meg. (hu)
- A reakciókinetikában használatos Eyring-egyenlet, vagy más néven Eyring–Polányi-egyenlet a reakciósebesség és a hőmérséklet közötti kapcsolatot írja le. Henry Eyring, Meredith Gwynne Evans és Polányi Mihály csaknem egyszerre vezették le 1935-ben. Az egyenlet az átmenetiállapot-elméletből (más néven aktivált komplex elmélet) következik, és triviálisan ekvivalens az empirikus Arrhenius-egyenlettel. Mindkettő könnyen levezethető a kinetikus gázelmélet statisztikus mechanikai megfontolásaiból. Az Eyring–Polányi-egyenlet általános formája némileg emlékeztet az Arrhenius-egyenletre: ahol ΔG‡ az aktiválás szabadentalpiája, kB a Boltzmann- és h a Planck-állandó. Az egyenlet átírható az alábbi alakba: Az Eyring-Polanyi-egyenlet lineáris alakba átrendezve: ahol:
* = reakciósebességi állandó
* = termodinamikai hőmérséklet
* = aktiválási entalpia
* = egyetemes gázállandó
* = Boltzmann-állandó
* = Planck-állandó
* = aktiválási entrópia Az adott kémiai reakciót különböző hőmérsékleteken elvégzik, és meghatározzák a reakció sebességét. Ábrázolva -t függvényében, egyenest kapunk. Az egyenes meredeksége , melyből kiszámolható az aktiválási entalpia, tengelymetszete pedig , ebből az aktiválási entrópia határozható meg. (hu)
|
