| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az F/A–18E/F Super Hornet többcélú negyedik generációs vadászrepülőgép, mely az F/A–18 Hornet jelentős továbbfejlesztésével jött létre az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete igényeinek megfelelően. Aerodinamikailag nagyon hasonló az elődhöz, de 25%-kal nagyobb tömegű és méretű. A típussal így fel lehetett váltani az F–14 Tomcat vadászrepülőgépeket is, lehetővé téve, hogy csak 2-3 repülőgéptípus üzemeljen az amerikai repülőgép-hordozókon. A Hornet továbbfejlesztésével elsősorban a McDonnell Douglas foglalkozott. A prototípus első felszállása 1995-ben történt. Részben a tőkehiány miatt azonban a McDonnell Douglas egyesült a Boeinggel 1997 augusztusában, majd egy hónappal később a fejlesztés jelentős mértékben felgyorsult. Alig két évvel ezt követően már hadrendbe is állt a Haditengerészetnél, a tervezett határidők előtt, ami ritka az ilyen magas fokon integrált haditechnikai repülőeszközök között. 1999-es szolgálatba állásával megkezdődött az F–14 Tomcat kivonása, ami 2006-ban befejeződött. Az amerikai rendszeresítést követően 2007-ben az ausztrál kormány is megrendelte a típust, mellyel az F–111C flottát váltották ki 2011-re. A fejlesztő vállalatok, mint a Boeing és a Northrop Grumman 2013 nyár végére befejezték az Advanced Super Hornet nevű változat háromhetes repülési tesztjeit, melyben a kétüléses repülőgép radarkeresztmetszetét jelentősen csökkentették, valamint illeszkedő tüzelőanyag-póttartályokat szereltek fel a LEX-ek felső felületeire és egy újonnan kifejlesztett, törzs alatti többcélú, zárt fegyvertároló konténert (EWP, enclosed weapons pod) függesztettek fel. Az ebben a konfigurációban tesztelt repülőgép radarkeresztmetszete a fejlesztők szerint 50%-kal kisebb, mint egy hasonló F/A–18F-é, a CFT-kel pedig harcászati hatósugara több mint 130 tengeri mérfölddel nőtt, összesen több mint 700 tengeri mérföld lett a gép hatósugara. Ezeken kívül a Hornet Industry Team partnervállalataival együtt továbbfejlesztették a kabinbelsőt, az avionikát és a gázturbinákat is. Minden Block II-es sorozatú és újabb gépet át lehet majd erre szerelni. (hu)
- Az F/A–18E/F Super Hornet többcélú negyedik generációs vadászrepülőgép, mely az F/A–18 Hornet jelentős továbbfejlesztésével jött létre az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete igényeinek megfelelően. Aerodinamikailag nagyon hasonló az elődhöz, de 25%-kal nagyobb tömegű és méretű. A típussal így fel lehetett váltani az F–14 Tomcat vadászrepülőgépeket is, lehetővé téve, hogy csak 2-3 repülőgéptípus üzemeljen az amerikai repülőgép-hordozókon. A Hornet továbbfejlesztésével elsősorban a McDonnell Douglas foglalkozott. A prototípus első felszállása 1995-ben történt. Részben a tőkehiány miatt azonban a McDonnell Douglas egyesült a Boeinggel 1997 augusztusában, majd egy hónappal később a fejlesztés jelentős mértékben felgyorsult. Alig két évvel ezt követően már hadrendbe is állt a Haditengerészetnél, a tervezett határidők előtt, ami ritka az ilyen magas fokon integrált haditechnikai repülőeszközök között. 1999-es szolgálatba állásával megkezdődött az F–14 Tomcat kivonása, ami 2006-ban befejeződött. Az amerikai rendszeresítést követően 2007-ben az ausztrál kormány is megrendelte a típust, mellyel az F–111C flottát váltották ki 2011-re. A fejlesztő vállalatok, mint a Boeing és a Northrop Grumman 2013 nyár végére befejezték az Advanced Super Hornet nevű változat háromhetes repülési tesztjeit, melyben a kétüléses repülőgép radarkeresztmetszetét jelentősen csökkentették, valamint illeszkedő tüzelőanyag-póttartályokat szereltek fel a LEX-ek felső felületeire és egy újonnan kifejlesztett, törzs alatti többcélú, zárt fegyvertároló konténert (EWP, enclosed weapons pod) függesztettek fel. Az ebben a konfigurációban tesztelt repülőgép radarkeresztmetszete a fejlesztők szerint 50%-kal kisebb, mint egy hasonló F/A–18F-é, a CFT-kel pedig harcászati hatósugara több mint 130 tengeri mérfölddel nőtt, összesen több mint 700 tengeri mérföld lett a gép hatósugara. Ezeken kívül a Hornet Industry Team partnervállalataival együtt továbbfejlesztették a kabinbelsőt, az avionikát és a gázturbinákat is. Minden Block II-es sorozatú és újabb gépet át lehet majd erre szerelni. (hu)
|
| dbo:access
| |
| dbo:numberBuilt
|
- 500 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageInterLanguageLink
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 7251 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alkalmazó
|
- USN (hu)
- Ausztrál Légierő (hu)
- USN (hu)
- Ausztrál Légierő (hu)
|
| prop-hu:darab
|
- >500 db (hu)
- >500 db (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 20190721073732 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:elsőFelszállás
| |
| prop-hu:funkció
|
- többcélú vadászbombázó (hu)
- többcélú vadászbombázó (hu)
|
| prop-hu:gyártásIdeje
| |
| prop-hu:gyártó
| |
| prop-hu:hajtómű
| |
| prop-hu:kivonás
| |
| prop-hu:kép
|
- Boeing F18F Super Hornet VFA-102 Australia-2007-03-23.jpg (hu)
- Boeing F18F Super Hornet VFA-102 Australia-2007-03-23.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A VFA–102 F/A–18F Super Hornet-e (hu)
- A VFA–102 F/A–18F Super Hornet-e (hu)
|
| prop-hu:légiGyőzelem
| |
| prop-hu:légiharcVeszteség
| |
| prop-hu:rádiólokátor
|
- AN/APG–79 típusú AESA radar (hu)
- AN/APG–79 típusú AESA radar (hu)
|
| prop-hu:személyzet
| |
| prop-hu:szolgálatbaÁllás
| |
| prop-hu:típusnév
|
- F/A–18E/F Super Hornet (hu)
- F/A–18E/F Super Hornet (hu)
|
| prop-hu:típusváltozatok
|
- EA–18G Growler (hu)
- EA–18G Growler (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- F/A–18E/F Super Hornet (hu)
- F/A–18E/F Super Hornet (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- (hu)
- F/A–18E/F Super Hornet (hu)
- (hu)
- F/A–18E/F Super Hornet (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
