| dbo:abstract
|
- A falunap újkeletű képződmény. A 20. század, különösen a szocializmus időszaka a magyar nyelvterület egészén (vidékenként azonban eltérő mértékben) a faluközösségek felszámolódását okozta. Egyszersmind a népi kultúra lokális színeinek az elszürkülését hozta magával. A mai falusi közvélemény is megköveteli az ottlakóktól az egymáshoz igazodás igényét illetve az egymáshoztartozás szükségletét. A falunap a rendszerváltás kezdeti éveiben jött létre, új keletű hagyományként. Az első Falunapot a Görböc Néptáncegyüttes hozta létre 1997-ben a Bihar megyei Micske területén, a falusi és a népi kultúra népszerűsítésére, újratanítására. 1997. június 15-én rendezték meg az első észak-bihari falunapokat. Elsősorban a helyi illetve a polgármesterek kezdeményezték a faluhelyen szokásos felekezeti ünnepségek (búcsúk) elhalásával illetve tetszhalottá válásává, egy olyan össznépi találkozást, ahol minden a településen lévő lakos családjával együtt tartalmas szórakoztató ünnepségen vehet részt. (hu)
- A falunap újkeletű képződmény. A 20. század, különösen a szocializmus időszaka a magyar nyelvterület egészén (vidékenként azonban eltérő mértékben) a faluközösségek felszámolódását okozta. Egyszersmind a népi kultúra lokális színeinek az elszürkülését hozta magával. A mai falusi közvélemény is megköveteli az ottlakóktól az egymáshoz igazodás igényét illetve az egymáshoztartozás szükségletét. A falunap a rendszerváltás kezdeti éveiben jött létre, új keletű hagyományként. Az első Falunapot a Görböc Néptáncegyüttes hozta létre 1997-ben a Bihar megyei Micske területén, a falusi és a népi kultúra népszerűsítésére, újratanítására. 1997. június 15-én rendezték meg az első észak-bihari falunapokat. Elsősorban a helyi illetve a polgármesterek kezdeményezték a faluhelyen szokásos felekezeti ünnepségek (búcsúk) elhalásával illetve tetszhalottá válásává, egy olyan össznépi találkozást, ahol minden a településen lévő lakos családjával együtt tartalmas szórakoztató ünnepségen vehet részt. (hu)
|
