| dbo:abstract
|
- Boldogfai Farkas József (Alsóbagod, Zala vármegye, 1857. január 28. – Söjtör, Zala megye, 1951. október 17.) politikus, jogász, felsőbagodi földbirtokos, a Katolikus Néppárt országgyűlési képviselője, Zala vármegyei közigazgatási bizottságának a tagja, a Zala megyei nemesi pénztár gondnoka 1891-től, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület tagja, a legitimizmus híve Zalában, 994 forintot fizető virilista. Boldogfai Farkas József 1896 és 1910 között, három cikluson keresztül volt a zalaegerszegi választókerület országgyűlési képviselője az 1895-ben megalakult Katolikus Néppárt képviseletében, tehát Zala vármegye egyik legfajsúlyosabb politikusának számított. Ahhoz a politikai irányzathoz tartozott, amely a katolikus Zala megyében a legbefolyásosabbnak számított, a politikai katolicizmus táborába. Ennek legfontosabb elveit olyan konzervatív nézetek képezték, amelyek szemben álltak a 19. század végén lejátszódó modernizációval, a liberális kapitalizmus rendszerével. Ezek helyett olyan hagyományos történeti intézmények szerepét akarták megőrizni, mint a királyság, a vármegyerendszer vagy a katolikus egyház társadalmi befolyása, valamint programjuk sarkalatos elemét képezte az agrárizmus, tehát a mezőgazdaság és a földből élők érdekeinek védelme. Farkas Józsefnek képviselőként elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a ma is látható impozáns zalaegerszegi zsinagóga megépülhetett. Ő vezette ugyanis 1901-ben a Zalaegerszegi Izraelita Hitközség küldöttségét báró Wlassics Gyula kultuszminiszterhez, amely sikeresen lobbizott állami támogatásért és kölcsönért. (hu)
- Boldogfai Farkas József (Alsóbagod, Zala vármegye, 1857. január 28. – Söjtör, Zala megye, 1951. október 17.) politikus, jogász, felsőbagodi földbirtokos, a Katolikus Néppárt országgyűlési képviselője, Zala vármegyei közigazgatási bizottságának a tagja, a Zala megyei nemesi pénztár gondnoka 1891-től, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület tagja, a legitimizmus híve Zalában, 994 forintot fizető virilista. Boldogfai Farkas József 1896 és 1910 között, három cikluson keresztül volt a zalaegerszegi választókerület országgyűlési képviselője az 1895-ben megalakult Katolikus Néppárt képviseletében, tehát Zala vármegye egyik legfajsúlyosabb politikusának számított. Ahhoz a politikai irányzathoz tartozott, amely a katolikus Zala megyében a legbefolyásosabbnak számított, a politikai katolicizmus táborába. Ennek legfontosabb elveit olyan konzervatív nézetek képezték, amelyek szemben álltak a 19. század végén lejátszódó modernizációval, a liberális kapitalizmus rendszerével. Ezek helyett olyan hagyományos történeti intézmények szerepét akarták megőrizni, mint a királyság, a vármegyerendszer vagy a katolikus egyház társadalmi befolyása, valamint programjuk sarkalatos elemét képezte az agrárizmus, tehát a mezőgazdaság és a földből élők érdekeinek védelme. Farkas Józsefnek képviselőként elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a ma is látható impozáns zalaegerszegi zsinagóga megépülhetett. Ő vezette ugyanis 1901-ben a Zalaegerszegi Izraelita Hitközség küldöttségét báró Wlassics Gyula kultuszminiszterhez, amely sikeresen lobbizott állami támogatásért és kölcsönért. (hu)
|
