| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája. Nevét az olasz változatáról, a legkorábban kialakult olasz fasizmusról kapta. A fasiszták az adott nemzet totalitárius állammá történő egységesítésére törekedtek a nemzeti közösség tömegeinek mozgósítása révén, az élcsapat szerepét betöltő pártra támaszkodva. A fasizmus ellenséges a liberális demokráciával, a szocializmussal, a kommunizmussal szemben. A fasiszta mozgalmak közös vonásai az állam fontosságának messzemenő hangsúlyozása, az erős vezető iránti rajongás, a nacionalizmus legszélsőségesebb formái, a saját etnikum felsőbbrendűségébe vetett hit, valamint a katonai szellem eluralkodása a társadalomban. A fasizmus a politikai erőszak, a háború és a gyarmatosítás eszközeivel keresi a nemzeti megújulást és álláspontja szerint a felsőbbrendű népeknek, „fajoknak” életteret kell szerezniük a gyengébbekkel és alsóbbrendűekkel szemben. A fasizmus ideológiája következetesen hangoztatja az állam elsődlegességének elvét. Benito Mussolini és Adolf Hitler egyaránt maguk személyesítették meg az államot és ennek alapján megkérdőjelezhetetlen hatalmat igényeltek és gyakoroltak. A fasizmus bizonyos elméleteket és terminológiát a szocializmustól kölcsönzött, de azzal ellentétben az emberi társadalmon belüli fő ellentéteket nem az osztályok között találta meg, hanem a nemzetek és az emberi „fajok” között. A gazdasági életben a vegyes gazdaság mellett szállt síkra, amelyben jelentős állami tulajdon és állami beavatkozás mellett nagy teret kapott a nemzeti tőke, beleértve a nagytőkét is. A nemzetgazdaságban az önellátásra és a függetlenségre helyezték a hangsúlyt, ehhez igénybe vették a protekcionizmus eszközeit is. A fasizmus fő ellenségének a szocializmust és a kommunizmust tekintette, de időnként kritikus volt a kapitalizmussal szemben is, egyfajta „harmadik utat” javasolva a kapitalizmus és a marxista szocializmus között. A fasiszta mozgalmak a nacionalizmus harcias, szélsőséges, soviniszta, idegengyűlölő formáját képviselték. A tipikus fasiszta állam militarista jellegű volt, a katonai fegyelem elemeit kiterjesztette a társadalmi élet minden területére, és nagy hangsúlyt fektetett az egyenruhákra, díszszemlékre, valamint a monumentális építészetre. Az első fasiszta jellegű mozgalmak Olaszországban jelentek meg az első világháború idején, kombinálva a baloldali és jobboldali mozgalmi jegyeket, szembeszállva a szocializmussal, a kommunizmussal, a liberális demokráciával és számos esetben a hagyományos jobboldali polgári konzervativizmussal is. Bár a fasizmust hagyományosan a bal-jobb politikai paletta szélső jobboldalára helyezik, maguk a fasiszták és a kutatók egy része nem tartja megfelelőnek ezt a besorolást. A második világháború alatt és után a fasizmus már egyértelműen pejoratív értelmet kapott, ezért gyakorlatilag nem maradt olyan politikai párt, amely nyíltan fasisztának nevezné magát. A fasizmussal ideológiai rokonságot mutató szélsőjobboldali pártokat politikai ellenfeleik időnként neofasisztának nevezik. (hu)
- A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája. Nevét az olasz változatáról, a legkorábban kialakult olasz fasizmusról kapta. A fasiszták az adott nemzet totalitárius állammá történő egységesítésére törekedtek a nemzeti közösség tömegeinek mozgósítása révén, az élcsapat szerepét betöltő pártra támaszkodva. A fasizmus ellenséges a liberális demokráciával, a szocializmussal, a kommunizmussal szemben. A fasiszta mozgalmak közös vonásai az állam fontosságának messzemenő hangsúlyozása, az erős vezető iránti rajongás, a nacionalizmus legszélsőségesebb formái, a saját etnikum felsőbbrendűségébe vetett hit, valamint a katonai szellem eluralkodása a társadalomban. A fasizmus a politikai erőszak, a háború és a gyarmatosítás eszközeivel keresi a nemzeti megújulást és álláspontja szerint a felsőbbrendű népeknek, „fajoknak” életteret kell szerezniük a gyengébbekkel és alsóbbrendűekkel szemben. A fasizmus ideológiája következetesen hangoztatja az állam elsődlegességének elvét. Benito Mussolini és Adolf Hitler egyaránt maguk személyesítették meg az államot és ennek alapján megkérdőjelezhetetlen hatalmat igényeltek és gyakoroltak. A fasizmus bizonyos elméleteket és terminológiát a szocializmustól kölcsönzött, de azzal ellentétben az emberi társadalmon belüli fő ellentéteket nem az osztályok között találta meg, hanem a nemzetek és az emberi „fajok” között. A gazdasági életben a vegyes gazdaság mellett szállt síkra, amelyben jelentős állami tulajdon és állami beavatkozás mellett nagy teret kapott a nemzeti tőke, beleértve a nagytőkét is. A nemzetgazdaságban az önellátásra és a függetlenségre helyezték a hangsúlyt, ehhez igénybe vették a protekcionizmus eszközeit is. A fasizmus fő ellenségének a szocializmust és a kommunizmust tekintette, de időnként kritikus volt a kapitalizmussal szemben is, egyfajta „harmadik utat” javasolva a kapitalizmus és a marxista szocializmus között. A fasiszta mozgalmak a nacionalizmus harcias, szélsőséges, soviniszta, idegengyűlölő formáját képviselték. A tipikus fasiszta állam militarista jellegű volt, a katonai fegyelem elemeit kiterjesztette a társadalmi élet minden területére, és nagy hangsúlyt fektetett az egyenruhákra, díszszemlékre, valamint a monumentális építészetre. Az első fasiszta jellegű mozgalmak Olaszországban jelentek meg az első világháború idején, kombinálva a baloldali és jobboldali mozgalmi jegyeket, szembeszállva a szocializmussal, a kommunizmussal, a liberális demokráciával és számos esetben a hagyományos jobboldali polgári konzervativizmussal is. Bár a fasizmust hagyományosan a bal-jobb politikai paletta szélső jobboldalára helyezik, maguk a fasiszták és a kutatók egy része nem tartja megfelelőnek ezt a besorolást. A második világháború alatt és után a fasizmus már egyértelműen pejoratív értelmet kapott, ezért gyakorlatilag nem maradt olyan politikai párt, amely nyíltan fasisztának nevezné magát. A fasizmussal ideológiai rokonságot mutató szélsőjobboldali pártokat politikai ellenfeleik időnként neofasisztának nevezik. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 82706 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- Fascism (hu)
- Fascism (hu)
|
| prop-hu:archívdátum
| |
| prop-hu:archívurl
| |
| prop-hu:authorlink
|
- Kerekes Lajos (hu)
- Ormos Mária (hu)
- Ian Kershaw (hu)
- Benito Mussolini (hu)
- Emilio Gentile (hu)
- Ernst Nolte (hu)
- Póczik Szilveszter (hu)
- Roger Griffin (hu)
- Szatmári Jenő István (hu)
- Vajda Mihály (hu)
- Kerekes Lajos (hu)
- Ormos Mária (hu)
- Ian Kershaw (hu)
- Benito Mussolini (hu)
- Emilio Gentile (hu)
- Ernst Nolte (hu)
- Póczik Szilveszter (hu)
- Roger Griffin (hu)
- Szatmári Jenő István (hu)
- Vajda Mihály (hu)
|
| prop-hu:coauthors
|
- Adolph Caso (hu)
- Bernt Hagtvet, Jan Petter Myklebust (hu)
- Jobst Welge, Vivian Liska (hu)
- Mario Sznajder, Maia Ashéri (hu)
- Adolph Caso (hu)
- Bernt Hagtvet, Jan Petter Myklebust (hu)
- Jobst Welge, Vivian Liska (hu)
- Mario Sznajder, Maia Ashéri (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Fascism (hu)
- Oxford Dictionary (hu)
- What is Fascism? (hu)
- The Palingenetic Core of Fascism, in: Che cos'è il fascismo? Interpretazioni e prospettive di ricerche (hu)
- Fascism (hu)
- Oxford Dictionary (hu)
- What is Fascism? (hu)
- The Palingenetic Core of Fascism, in: Che cos'è il fascismo? Interpretazioni e prospettive di ricerche (hu)
|
| prop-hu:dátum
|
- 2003 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
|
| prop-hu:elér
|
- 2013-06-30 (xsd:date)
- 2013-08-06 (xsd:date)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- The Legal Basis of the Total State (hu)
- The Legal Basis of the Total State (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Carl Schmitt (hu)
- Carl Schmitt (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Attila (hu)
- Ian (hu)
- Mark (hu)
- Robert (hu)
- Ernst (hu)
- Griffin (hu)
- Martin (hu)
- William (hu)
- Emilio (hu)
- Benito (hu)
- Szilveszter (hu)
- Lajos (hu)
- Enzo (hu)
- Mihály (hu)
- Richard J. (hu)
- Mária (hu)
- Aristotle A. (hu)
- Aristotle A., ed. (hu)
- Astradur (hu)
- Bruce F. (hu)
- Cristogianni (hu)
- Cyprian (hu)
- Douglas R. (hu)
- Henry Ashby (hu)
- Stanley G. (hu)
- Stein Ugelvik (hu)
- Zeev (hu)
- Attila (hu)
- Ian (hu)
- Mark (hu)
- Robert (hu)
- Ernst (hu)
- Griffin (hu)
- Martin (hu)
- William (hu)
- Emilio (hu)
- Benito (hu)
- Szilveszter (hu)
- Lajos (hu)
- Enzo (hu)
- Mihály (hu)
- Richard J. (hu)
- Mária (hu)
- Aristotle A. (hu)
- Aristotle A., ed. (hu)
- Astradur (hu)
- Bruce F. (hu)
- Cristogianni (hu)
- Cyprian (hu)
- Douglas R. (hu)
- Henry Ashby (hu)
- Stanley G. (hu)
- Stein Ugelvik (hu)
- Zeev (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- New York (hu)
- Róma (hu)
- New York (hu)
- Róma (hu)
|
| prop-hu:id
|
- 0 (xsd:integer)
- ISBN (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 1 (xsd:integer)
- 963 (xsd:integer)
- 963044711 (xsd:integer)
- 9630904462 (xsd:decimal)
- 9630905965 (xsd:decimal)
- 9630930544 (xsd:decimal)
- 9631410900 (xsd:decimal)
- 9633790581 (xsd:decimal)
- 9639298034 (xsd:decimal)
- 9789633755402 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Oxford University Press (hu)
- Ideazione editrice (hu)
- Orwell.ru (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Ideazione editrice (hu)
- Orwell.ru (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Roger (hu)
- Evans (hu)
- Gentile (hu)
- Kerekes (hu)
- Larsen (hu)
- Póczik (hu)
- Vajda (hu)
- Holmes (hu)
- Turner (hu)
- Payne (hu)
- Ormos (hu)
- Kershaw (hu)
- Nolte (hu)
- Blamires (hu)
- Antliff (hu)
- Blinkhorn (hu)
- Borsella (hu)
- Eysteinsson (hu)
- Kallis (hu)
- Mussolini (hu)
- Neocleous (hu)
- Outhwaite (hu)
- Pauley (hu)
- Paxton (hu)
- Santarelli (hu)
- Sternhell (hu)
- Türk (hu)
- Roger (hu)
- Evans (hu)
- Gentile (hu)
- Kerekes (hu)
- Larsen (hu)
- Póczik (hu)
- Vajda (hu)
- Holmes (hu)
- Turner (hu)
- Payne (hu)
- Ormos (hu)
- Kershaw (hu)
- Nolte (hu)
- Blamires (hu)
- Antliff (hu)
- Blinkhorn (hu)
- Borsella (hu)
- Eysteinsson (hu)
- Kallis (hu)
- Mussolini (hu)
- Neocleous (hu)
- Outhwaite (hu)
- Pauley (hu)
- Paxton (hu)
- Santarelli (hu)
- Sternhell (hu)
- Türk (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- London (hu)
- München (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Szeged (hu)
- Minneapolis (hu)
- London, New York (hu)
- Santa Barbara, California (hu)
- Budqapest (hu)
- Princeton, New Jersey, US (hu)
- Wellesley, Massachusetts (hu)
- Budapest (hu)
- London (hu)
- München (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Szeged (hu)
- Minneapolis (hu)
- London, New York (hu)
- Santa Barbara, California (hu)
- Budqapest (hu)
- Princeton, New Jersey, US (hu)
- Wellesley, Massachusetts (hu)
|
| prop-hu:nyelvkód
| |
| prop-hu:oldal
| |
| prop-hu:pages
|
- 9 (xsd:integer)
- 60 (xsd:integer)
- 161 (xsd:integer)
- 162 (xsd:integer)
- 205 (xsd:integer)
- 424 (xsd:integer)
- 442 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- Magvető (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Princeton University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Szukits Könyvkiadó (hu)
- Kossuth (hu)
- Duke University Press (hu)
- Osiris (hu)
- University of Minnesota Press (hu)
- University of Wisconsin Press (hu)
- Wiley-Blackwell (hu)
- Anno (hu)
- ABC-CLIO, Inc., (hu)
- Biadrukt (hu)
- Branden Books (hu)
- Enigma Books (hu)
- Gede testvérek (hu)
- Gondolat/Kossuth (hu)
- John Benjamins Publishing (hu)
- New Viewpoints (hu)
- Routeledge (hu)
- St. Martins Press (hu)
- The Penguin Press HC (hu)
- Magvető (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Princeton University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Szukits Könyvkiadó (hu)
- Kossuth (hu)
- Duke University Press (hu)
- Osiris (hu)
- University of Minnesota Press (hu)
- University of Wisconsin Press (hu)
- Wiley-Blackwell (hu)
- Anno (hu)
- ABC-CLIO, Inc., (hu)
- Biadrukt (hu)
- Branden Books (hu)
- Enigma Books (hu)
- Gede testvérek (hu)
- Gondolat/Kossuth (hu)
- John Benjamins Publishing (hu)
- New Viewpoints (hu)
- Routeledge (hu)
- St. Martins Press (hu)
- The Penguin Press HC (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- George Orwell (hu)
- Griffin, Roger (hu)
- George Orwell (hu)
- Griffin, Roger (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Hitler 1889–1936: Hybris (hu)
- The Birth of Fascist Ideology: From Cultural Rebellion to Political Revolution (hu)
- Der Faschismus in seiner Epoche. Die Action Française, der italienische Faschismus, der Nationalsozialismus (hu)
- A History of Fascism, 1914–1945 (hu)
- A fasizmus doktrínája (hu)
- A fasizmusról (hu)
- Crisis of Fin-de-siècle Thought (hu)
- Enciclopedia Italiana, XIV, kötet, „Fascizmo” (hu)
- Fascism (hu)
- Fascism, Comparison and Definition (hu)
- Fascist Italy: A Concise Historical Narrative (hu)
- Fasizmus és újfasizmus (hu)
- Fasizmus-értelmezések (hu)
- Hitler-puccs a sörházban (hu)
- Integral Europe: fast-capitalism, multiculturalism, neofascism (hu)
- Mi a fasizmus? (hu)
- Modernism, Volumes 1-2 (hu)
- Mussolini (hu)
- Mussolini and Fascist Italy (hu)
- Nácizmus–fasizmus (hu)
- Reappraisals of Fascism (hu)
- The Anatomy of Fascism (hu)
- The Blackwell dictionary of modern social thought (hu)
- The Fascism reader (hu)
- The Nature of Fascism (hu)
- The Third Reich in Power: 1933–1939 (hu)
- The origins of Fascist ideology, 1918–1925 (hu)
- World Fascism: a Historical Encyclopedia (hu)
- Hitler, Stalin, and Mussolini: Totalitarianism in the Twentieth Century Italy (hu)
- Avant-garde fascism: the mobilization of myth, art, and culture in France, 1909–1939. (hu)
- Who were the Fascists: Social Roots of European Fascism (hu)
- Fascist ideology: territory and expansionism in Italy and Germany, 1922–1945 (hu)
- Hitler 1889–1936: Hybris (hu)
- The Birth of Fascist Ideology: From Cultural Rebellion to Political Revolution (hu)
- Der Faschismus in seiner Epoche. Die Action Française, der italienische Faschismus, der Nationalsozialismus (hu)
- A History of Fascism, 1914–1945 (hu)
- A fasizmus doktrínája (hu)
- A fasizmusról (hu)
- Crisis of Fin-de-siècle Thought (hu)
- Enciclopedia Italiana, XIV, kötet, „Fascizmo” (hu)
- Fascism (hu)
- Fascism, Comparison and Definition (hu)
- Fascist Italy: A Concise Historical Narrative (hu)
- Fasizmus és újfasizmus (hu)
- Fasizmus-értelmezések (hu)
- Hitler-puccs a sörházban (hu)
- Integral Europe: fast-capitalism, multiculturalism, neofascism (hu)
- Mi a fasizmus? (hu)
- Modernism, Volumes 1-2 (hu)
- Mussolini (hu)
- Mussolini and Fascist Italy (hu)
- Nácizmus–fasizmus (hu)
- Reappraisals of Fascism (hu)
- The Anatomy of Fascism (hu)
- The Blackwell dictionary of modern social thought (hu)
- The Fascism reader (hu)
- The Nature of Fascism (hu)
- The Third Reich in Power: 1933–1939 (hu)
- The origins of Fascist ideology, 1918–1925 (hu)
- World Fascism: a Historical Encyclopedia (hu)
- Hitler, Stalin, and Mussolini: Totalitarianism in the Twentieth Century Italy (hu)
- Avant-garde fascism: the mobilization of myth, art, and culture in France, 1909–1939. (hu)
- Who were the Fascists: Social Roots of European Fascism (hu)
- Fascist ideology: territory and expansionism in Italy and Germany, 1922–1945 (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:weblap
|
- ah.brookes.ac.uk (hu)
- orwell.ru (hu)
- ah.brookes.ac.uk (hu)
- orwell.ru (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1932 (xsd:integer)
- 1960 (xsd:integer)
- 1975 (xsd:integer)
- 1976 (xsd:integer)
- 1983 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Fasizmus (hu)
- Fasizmus (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:ideológia
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
