| dbo:abstract
|
- A Fehér Ló templom (kínai: 白马寺, pinjin: Paj-ma sze) a hagyományok szerint Kína legelső buddhista temploma, amelyet i. sz. 68-ban alapítottak Ming-ti császár uralkodása idején a keleti Han-dinasztia fővárosában, Lojangban. A helyszín a keleti-Han főváros ősi városfalán kívül helyezkedik el, attól mintegy 12-13 km-re. A lojangi vasútállomástól 40 perc alatt elérhető az 56-os helyi buszjárattal. Annak ellenére, hogy a templom kisebb mint az átlag kínai buddhista templomok, ezt tekintik „a kínai buddhizmus bölcsőjének”. A helyszínt délről a Manghan-hegység és a Lukocse-folyó határolja. A fő templomépületet, amely egy hatalmas komplexum, a Ming- (1368 - 1644) és a Csing-dinasztia (1644 - 1912) idején felújították. Az 1950-es években és 1973-ban, a kulturális forradalom után, további felújítási munkákat végeztek az épületeken. A számos épületet udvarok és kertek tagolják, a teljes telek területe 13 hektár. Az egyes termekben elhelyezett információs táblákon kínai és angol nyelven van feltüntetve a különböző buddhista istenségek jellemzése. A legjelentősebb szobrok Sákjamuni Buddhát, Maitréja Buddhát, a Jáde Buddhát, Avalókitésvara bodhiszattvát, Amitábha Buddhát és egyéb arhatokat ábrázolnak. A két fehér ló - amelyek Kínába hozták az indiai szerzeteseket - és két mitológiai oroszlán kő szobra a bejáratnál van elhelyezve. Nemzetközi támogatásból több szerkezeti és belsőépítészeti változtatást hajtottak végre a templomon legutoljára 2008-ban. (hu)
- A Fehér Ló templom (kínai: 白马寺, pinjin: Paj-ma sze) a hagyományok szerint Kína legelső buddhista temploma, amelyet i. sz. 68-ban alapítottak Ming-ti császár uralkodása idején a keleti Han-dinasztia fővárosában, Lojangban. A helyszín a keleti-Han főváros ősi városfalán kívül helyezkedik el, attól mintegy 12-13 km-re. A lojangi vasútállomástól 40 perc alatt elérhető az 56-os helyi buszjárattal. Annak ellenére, hogy a templom kisebb mint az átlag kínai buddhista templomok, ezt tekintik „a kínai buddhizmus bölcsőjének”. A helyszínt délről a Manghan-hegység és a Lukocse-folyó határolja. A fő templomépületet, amely egy hatalmas komplexum, a Ming- (1368 - 1644) és a Csing-dinasztia (1644 - 1912) idején felújították. Az 1950-es években és 1973-ban, a kulturális forradalom után, további felújítási munkákat végeztek az épületeken. A számos épületet udvarok és kertek tagolják, a teljes telek területe 13 hektár. Az egyes termekben elhelyezett információs táblákon kínai és angol nyelven van feltüntetve a különböző buddhista istenségek jellemzése. A legjelentősebb szobrok Sákjamuni Buddhát, Maitréja Buddhát, a Jáde Buddhát, Avalókitésvara bodhiszattvát, Amitábha Buddhát és egyéb arhatokat ábrázolnak. A két fehér ló - amelyek Kínába hozták az indiai szerzeteseket - és két mitológiai oroszlán kő szobra a bejáratnál van elhelyezve. Nemzetközi támogatásból több szerkezeti és belsőépítészeti változtatást hajtottak végre a templomon legutoljára 2008-ban. (hu)
|
