Property Value
dbo:abstract
  • Fehéroroszország (vagy Belarusz) történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, bár a beloruszok első független állama csak 1991-ben jött létre. A törzsek megtelepedése után a Kijevi Rusz foglalta el első nagyobb államalakulatukat, a Polocki Fejedelemséget. Miután a mongolok 1240-ben megdöntötték a kijevi államot, Fehéroroszország mai területét a Litván Nagyfejedelemség hajtotta uralma alá, amely később egyesült Lengyelországgal. Az ortodox vallású, szláv nyelvű ruténok (a beloruszok és ukránok elődei) Litvánia lakosságának többségét tették ki és mivel a litvánoknak akkor nem volt írásbeliségük, a rutén nyelvet és a cirill betűs írásukat használták a közigazgatásban. Lengyelország-Litvánia a 17. században meggyengült, a 18. században pedig a szomszéd nagyhatalmak felosztották egymás között. Belarusz az Orosz Birodalomhoz került. Bár a cári hatóságok megpróbálták eloroszosítani, itt is megindultak a nemzeti mozgalmak. Az első világháborúban a keleti front évekig az ország területén húzódott. A megszálló németek jóváhagyásával 1918-ban megalakult az , amely azonban rövid életű volt, mert a németek kivonulása után Szovjet-Oroszország szállta meg az országot és tanácsköztársaságot hoztak létre. A lengyel-szovjet háború eredményeképpen az országot a Curzon-vonal mentén kettéosztották, nyugati fele Lengyelországhoz, a keleti a Szovjetunióhoz került. Miután Hitler 1939-ben megtámadta Lengyelországot, a szovjetek bevonultak Nyugat-Fehéroroszországba és a Belorusz SZSZK-hoz csatolták. A második világháborúban sokat szenvedett az ország, lakosságának jelentékeny részét (750 ezer és 3 millió között) elvesztette, ipara elpusztult. A világháború után főleg a gépjárműgyártás és a vegyipar fejlődött, Belarusz a szovjet gazdaság „összeszerelőüzemévé” vált. A Szovjetunió szétesése után Belarusz 1991. augusztus 25-én kinyilvánította függetlenségét. Az 1994-es elnökválasztást Aljakszandr Lukasenka nyerte, aki diktatórikus rezsimet épített ki és azóta is ország vezetője. Belarusz szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, 2015-ben alapító tagja volt a Eurázsiai Gazdasági Uniónak. (hu)
  • Fehéroroszország (vagy Belarusz) történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, bár a beloruszok első független állama csak 1991-ben jött létre. A törzsek megtelepedése után a Kijevi Rusz foglalta el első nagyobb államalakulatukat, a Polocki Fejedelemséget. Miután a mongolok 1240-ben megdöntötték a kijevi államot, Fehéroroszország mai területét a Litván Nagyfejedelemség hajtotta uralma alá, amely később egyesült Lengyelországgal. Az ortodox vallású, szláv nyelvű ruténok (a beloruszok és ukránok elődei) Litvánia lakosságának többségét tették ki és mivel a litvánoknak akkor nem volt írásbeliségük, a rutén nyelvet és a cirill betűs írásukat használták a közigazgatásban. Lengyelország-Litvánia a 17. században meggyengült, a 18. században pedig a szomszéd nagyhatalmak felosztották egymás között. Belarusz az Orosz Birodalomhoz került. Bár a cári hatóságok megpróbálták eloroszosítani, itt is megindultak a nemzeti mozgalmak. Az első világháborúban a keleti front évekig az ország területén húzódott. A megszálló németek jóváhagyásával 1918-ban megalakult az , amely azonban rövid életű volt, mert a németek kivonulása után Szovjet-Oroszország szállta meg az országot és tanácsköztársaságot hoztak létre. A lengyel-szovjet háború eredményeképpen az országot a Curzon-vonal mentén kettéosztották, nyugati fele Lengyelországhoz, a keleti a Szovjetunióhoz került. Miután Hitler 1939-ben megtámadta Lengyelországot, a szovjetek bevonultak Nyugat-Fehéroroszországba és a Belorusz SZSZK-hoz csatolták. A második világháborúban sokat szenvedett az ország, lakosságának jelentékeny részét (750 ezer és 3 millió között) elvesztette, ipara elpusztult. A világháború után főleg a gépjárműgyártás és a vegyipar fejlődött, Belarusz a szovjet gazdaság „összeszerelőüzemévé” vált. A Szovjetunió szétesése után Belarusz 1991. augusztus 25-én kinyilvánította függetlenségét. Az 1994-es elnökválasztást Aljakszandr Lukasenka nyerte, aki diktatórikus rezsimet épített ki és azóta is ország vezetője. Belarusz szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, 2015-ben alapító tagja volt a Eurázsiai Gazdasági Uniónak. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1417148 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 48550 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23911831 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Silitski, Vitali and Jan Zaprudnik (hu)
  • Silitski, Vitali and Jan Zaprudnik (hu)
prop-hu:fejléc
  • A Belorusz SZSZK területei (hu)
  • A Belorusz SZSZK területei (hu)
prop-hu:first
  • James (hu)
  • Michael (hu)
  • André (hu)
  • Roman (hu)
  • Andrew (hu)
  • Donald (hu)
  • Jan (hu)
  • James Stuart (hu)
  • Lee Brigance (hu)
  • Herbert J. (hu)
  • Nicholas C. J. (hu)
  • Richard Barrie (hu)
  • Serhii (hu)
  • James (hu)
  • Michael (hu)
  • André (hu)
  • Roman (hu)
  • Andrew (hu)
  • Donald (hu)
  • Jan (hu)
  • James Stuart (hu)
  • Lee Brigance (hu)
  • Herbert J. (hu)
  • Nicholas C. J. (hu)
  • Richard Barrie (hu)
  • Serhii (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 1 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Белорусская ССР на 1 марта 1940 г.jpg (hu)
  • --09-01
prop-hu:last
  • Ellison (hu)
  • Olson (hu)
  • Pappas (hu)
  • Treadgold (hu)
  • Dobson (hu)
  • Lapidge (hu)
  • Minahan (hu)
  • Plokhy (hu)
  • Ryder (hu)
  • Szporluk (hu)
  • Vauchez (hu)
  • Zaprudnik (hu)
  • Ellison (hu)
  • Olson (hu)
  • Pappas (hu)
  • Treadgold (hu)
  • Dobson (hu)
  • Lapidge (hu)
  • Minahan (hu)
  • Plokhy (hu)
  • Ryder (hu)
  • Szporluk (hu)
  • Vauchez (hu)
  • Zaprudnik (hu)
prop-hu:publisher
  • Oxford University Press (hu)
  • Routledge (hu)
  • Greenwood (hu)
  • Greenwood Press (hu)
  • Hoover Institution Press (hu)
  • Westview Press (hu)
  • Oxford University Press (hu)
  • Routledge (hu)
  • Greenwood (hu)
  • Greenwood Press (hu)
  • Hoover Institution Press (hu)
  • Westview Press (hu)
prop-hu:ref
  • harv (hu)
  • harv (hu)
prop-hu:szélesség
  • 136 (xsd:integer)
  • 250 (xsd:integer)
prop-hu:szöveg
  • 1939 (xsd:integer)
  • 1940 (xsd:integer)
prop-hu:title
  • Miniature Empires: A Historical Dictionary of the Newly Independent States (hu)
  • Belarus: At A Crossroads In History (hu)
  • Russia, Ukraine, and the Breakup of the Soviet Union (hu)
  • Encyclopedia of the Middle Ages (hu)
  • The A to Z of Belarus (hu)
  • The Cossacks and Religion in Early Modern Ukraine (hu)
  • Twentieth Century Russia (hu)
  • Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States, Volume 4 (hu)
  • Ethnohistorical Dictionary of the Russian and Soviet Empires (hu)
  • Miniature Empires: A Historical Dictionary of the Newly Independent States (hu)
  • Belarus: At A Crossroads In History (hu)
  • Russia, Ukraine, and the Breakup of the Soviet Union (hu)
  • Encyclopedia of the Middle Ages (hu)
  • The A to Z of Belarus (hu)
  • The Cossacks and Religion in Early Modern Ukraine (hu)
  • Twentieth Century Russia (hu)
  • Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States, Volume 4 (hu)
  • Ethnohistorical Dictionary of the Russian and Soviet Empires (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1993 (xsd:integer)
  • 1994 (xsd:integer)
  • 1998 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Fehéroroszország történelme (hu)
  • Fehéroroszország történelme (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of