| dbo:abstract
|
- A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult. A hagyomány szerint már Szent István király is ellátta különleges jogokkal uralkodói székhelyét, ám az első privilégiumokat, melyekre konkrét bizonyítékaink vannak, III. István király adományozta Fehérvárnak 1170 körül, ezeket a kiváltságokat aztán IV. Béla erősítette meg 1237-ben. III. István több mint egy évszázaddal később uralkodott Szent István után, ám ha csak tőle kapta első privilégiumait a település, akkor is a legelső, jogaiban is megerősített magyarországi városról beszélünk Székesfehérvár kapcsán. Magyarországon a valódi városiasodás ugyan évszázados késéssel indult meg, a fehérvári jog a korabeli Európában mégis igen korszerűnek és időtállónak számított, hiszen a kiváltságolt városok sokféle funkciójú, változatos jogokkal, összetétellel, építkezési móddal rendelkeztek. A XIII. század közepétől kezdve fehérvári jogok nélkül egy települést sem lehetett városnak tekinteni, ennélfogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belőle később kialakuló egyetemben. (hu)
- A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult. A hagyomány szerint már Szent István király is ellátta különleges jogokkal uralkodói székhelyét, ám az első privilégiumokat, melyekre konkrét bizonyítékaink vannak, III. István király adományozta Fehérvárnak 1170 körül, ezeket a kiváltságokat aztán IV. Béla erősítette meg 1237-ben. III. István több mint egy évszázaddal később uralkodott Szent István után, ám ha csak tőle kapta első privilégiumait a település, akkor is a legelső, jogaiban is megerősített magyarországi városról beszélünk Székesfehérvár kapcsán. Magyarországon a valódi városiasodás ugyan évszázados késéssel indult meg, a fehérvári jog a korabeli Európában mégis igen korszerűnek és időtállónak számított, hiszen a kiváltságolt városok sokféle funkciójú, változatos jogokkal, összetétellel, építkezési móddal rendelkeztek. A XIII. század közepétől kezdve fehérvári jogok nélkül egy települést sem lehetett városnak tekinteni, ennélfogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belőle később kialakuló egyetemben. (hu)
|
