| dbo:abstract
|
- A Fekete kő az iszlám szent relikviája. Szaúd-Arábiában a mekkai nagymecset (al-Maszdzsid al-Ḥarām) közepén álló ókori, kocka formájú kőépítmény, a Kába, a muszlimok számára előírt haddzs (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő. A Fekete kő viszonylag kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú kő. Bár tudományos vizsgálatára nincs mód, a geológusok szerint lehetséges, hogy egy meteorit darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig magas vastartalma adja. A kőhöz több évezredes hiedelmek tapadnak: az iszlám hívők isteni jelnek tekintik, úgy tartják ez Allah földre szállt jobb keze. A Kábához irányuló zarándoklatok már Mohamed ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ. „A pogány istenek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy magukba szívják az erejét. A szokást, mely az egyistenhit elterjedésétől kezdve Allah tiszteletét szolgálta, Mohamed is szentesítette.” A mai zarándokok közül is sokan, amikor a háddzs pontosan megszabott rituáléja szerint körüljárják a Kábát, szintén megpróbálják megérinteni, megsimogatni vagy megcsókolni a csodatévő erővel felruházott kő darabjait. Akik pedig nem jutnak elég közel, hogy ezt megtegyék, fejet hajtanak, amikor azon az oldalon haladnak el, ahol a kő van. A követ 930-ban elrabolták, ekkor több darabra tört. A szekta fanatikus harcosai betörtek Mekkába, romba döntötték a várost és a szent követ Bahreinbe vitték, ahol huszonkét éven át zálogként maguknál tartották. Csak hosszas alku eredményeként került vissza eredeti helyére, de ekkor már törött volt. Ma vastag ezüst pánt és ezüst szegek tartják össze. (hu)
- A Fekete kő az iszlám szent relikviája. Szaúd-Arábiában a mekkai nagymecset (al-Maszdzsid al-Ḥarām) közepén álló ókori, kocka formájú kőépítmény, a Kába, a muszlimok számára előírt haddzs (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő. A Fekete kő viszonylag kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú kő. Bár tudományos vizsgálatára nincs mód, a geológusok szerint lehetséges, hogy egy meteorit darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig magas vastartalma adja. A kőhöz több évezredes hiedelmek tapadnak: az iszlám hívők isteni jelnek tekintik, úgy tartják ez Allah földre szállt jobb keze. A Kábához irányuló zarándoklatok már Mohamed ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ. „A pogány istenek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy magukba szívják az erejét. A szokást, mely az egyistenhit elterjedésétől kezdve Allah tiszteletét szolgálta, Mohamed is szentesítette.” A mai zarándokok közül is sokan, amikor a háddzs pontosan megszabott rituáléja szerint körüljárják a Kábát, szintén megpróbálják megérinteni, megsimogatni vagy megcsókolni a csodatévő erővel felruházott kő darabjait. Akik pedig nem jutnak elég közel, hogy ezt megtegyék, fejet hajtanak, amikor azon az oldalon haladnak el, ahol a kő van. A követ 930-ban elrabolták, ekkor több darabra tört. A szekta fanatikus harcosai betörtek Mekkába, romba döntötték a várost és a szent követ Bahreinbe vitték, ahol huszonkét éven át zálogként maguknál tartották. Csak hosszas alku eredményeként került vissza eredeti helyére, de ekkor már törött volt. Ma vastag ezüst pánt és ezüst szegek tartják össze. (hu)
|
