| dbo:abstract
|
- A fekete levéltetű (Aphis fabae) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a (Aphididae) családjába tartozó faj. Ez a levéltetűfaj kistestű és fekete színű. Teste lapított és méretéhez viszonyítva eléggé széles. Az év melegebb hónapjaiban nagy számban figyelhető meg a növények leveleinek az alsó felén és a fiatal hajtás. Mivel sok kultúr- és dísznövényen is megjelenik, kártevőnek számít. Ekkortájt, azaz a nyári hónapokban, mindegyik példány nőstény. Egyszerre, egyazon helyen élhetnek szárny nélküli és szárnyas egyedek is. A szárakon és leveleken keresztül, kiszívja a növények nedveit, ezzel legyengítve azokat, és elősegítve a növényi betegségek terjedését, mint például a , , , , és penészfajokat és többféle növényt támadó vírust is. Táplálkozás közben a fekete levéltetű mézharmatot bocsát ki magából; ez is hozzájárul a penészfajok letelepedéséhez. A mézharmatot a hangyák is kedvelik, emiatt hevesen védelmezik a „tulajdonukban” levő fekete levéltetveket. A nyár vége felé, azonban számos ragadozója és élősködője akad, például a és darázsnembéli fajok a fekete levéltetvekbe rakják le a petéiket. E kis fekete állatok a nyárvégén elevenszülők, szűznemzéssel szaporodnak. A gyors szaporodása és kártékony életmódja miatt jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban, emiatt az ember kémiai és biológiai fegyvereket vet be ellene. Ősszel a szárnyas egyedek több, más gazdanövényre is átrepülnek, ekkortájt hím példányok is születnek. A párosodásból létrejövő peték áttelelnek. (hu)
- A fekete levéltetű (Aphis fabae) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a (Aphididae) családjába tartozó faj. Ez a levéltetűfaj kistestű és fekete színű. Teste lapított és méretéhez viszonyítva eléggé széles. Az év melegebb hónapjaiban nagy számban figyelhető meg a növények leveleinek az alsó felén és a fiatal hajtás. Mivel sok kultúr- és dísznövényen is megjelenik, kártevőnek számít. Ekkortájt, azaz a nyári hónapokban, mindegyik példány nőstény. Egyszerre, egyazon helyen élhetnek szárny nélküli és szárnyas egyedek is. A szárakon és leveleken keresztül, kiszívja a növények nedveit, ezzel legyengítve azokat, és elősegítve a növényi betegségek terjedését, mint például a , , , , és penészfajokat és többféle növényt támadó vírust is. Táplálkozás közben a fekete levéltetű mézharmatot bocsát ki magából; ez is hozzájárul a penészfajok letelepedéséhez. A mézharmatot a hangyák is kedvelik, emiatt hevesen védelmezik a „tulajdonukban” levő fekete levéltetveket. A nyár vége felé, azonban számos ragadozója és élősködője akad, például a és darázsnembéli fajok a fekete levéltetvekbe rakják le a petéiket. E kis fekete állatok a nyárvégén elevenszülők, szűznemzéssel szaporodnak. A gyors szaporodása és kártékony életmódja miatt jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban, emiatt az ember kémiai és biológiai fegyvereket vet be ellene. Ősszel a szárnyas egyedek több, más gazdanövényre is átrepülnek, ekkortájt hím példányok is születnek. A párosodásból létrejövő peték áttelelnek. (hu)
|
