| dbo:abstract
|
- A középkori budai zsidó temető a mai Alagút utca és Pauler utca sarkán helyezkedett el, az egykori városfalon kívül. Feltárására 1894-ben került sor, legrégebbi sírköve (1278) eredeti helyén került elő, a név rajta: R(av) Peszah b(en) r(av) Peter, azaz „Peszah úr, Péter úr fia”. Körülbelül a 15. századig volt használatban, a ma ismert legkésőbbi sírköve 1492-ből való. A temetőről több középkori és egy újkori írásos emlék maradt fenn; 1713-ban egy III. Károly királynak írt felségfolyamodványban hivatkoztak a temető sírköveire a budai zsidók. A török hódoltság ideje alatt feltételezhetően az akkori Judengasse, mai Táncsics utca közelében, a várfalon kívül volt a zsidó temető. Ennek sírköveit később házakba beépítve találták meg, illetve a Mátyás-templom Szent István kápolnájában és a volt Karmelita kolostorban. (hu)
- A középkori budai zsidó temető a mai Alagút utca és Pauler utca sarkán helyezkedett el, az egykori városfalon kívül. Feltárására 1894-ben került sor, legrégebbi sírköve (1278) eredeti helyén került elő, a név rajta: R(av) Peszah b(en) r(av) Peter, azaz „Peszah úr, Péter úr fia”. Körülbelül a 15. századig volt használatban, a ma ismert legkésőbbi sírköve 1492-ből való. A temetőről több középkori és egy újkori írásos emlék maradt fenn; 1713-ban egy III. Károly királynak írt felségfolyamodványban hivatkoztak a temető sírköveire a budai zsidók. A török hódoltság ideje alatt feltételezhetően az akkori Judengasse, mai Táncsics utca közelében, a várfalon kívül volt a zsidó temető. Ennek sírköveit később házakba beépítve találták meg, illetve a Mátyás-templom Szent István kápolnájában és a volt Karmelita kolostorban. (hu)
|
