| dbo:abstract
|
- A felső-magyarországi felkelés (korábbi történeti munkákban kuruc felkelés vagy bujdosó mozgalom) az 1670-es években zajlott. Résztvevői köznemesek, jobbágyok, városi polgárok, egykori végvári katonák és erdélyi önkéntesek voltak, akik a Habsburg-kormányzat abszolutista politikája ellen küzdöttek. A kuruc felkelőkkel szemben a felső- és alsó-magyarországi helyőrségek, végvári katonák és császári ezredek fogtak fegyvert. A hadműveletek, ostromok és portyák a történelmi Magyarország keleti–északkeleti részére, Felső-Magyarország „tizenhárom vármegyéjére” estek. A felkelés ideje alatt a császári sereg mindvégig minőségi fölényben volt, részben a nyugati típusú reguláris gyalogság alkalmazása miatt, másrészt a fontosabb várakban és városokban erős császári őrség volt elhelyezve. A felkelők ellen nem csupán német és (kisebb számban) horvát erők harcoltak, hanem (1672-től) magyar lovascsapatok is, így a felkelés regionális méretű maradt. (hu)
- A felső-magyarországi felkelés (korábbi történeti munkákban kuruc felkelés vagy bujdosó mozgalom) az 1670-es években zajlott. Résztvevői köznemesek, jobbágyok, városi polgárok, egykori végvári katonák és erdélyi önkéntesek voltak, akik a Habsburg-kormányzat abszolutista politikája ellen küzdöttek. A kuruc felkelőkkel szemben a felső- és alsó-magyarországi helyőrségek, végvári katonák és császári ezredek fogtak fegyvert. A hadműveletek, ostromok és portyák a történelmi Magyarország keleti–északkeleti részére, Felső-Magyarország „tizenhárom vármegyéjére” estek. A felkelés ideje alatt a császári sereg mindvégig minőségi fölényben volt, részben a nyugati típusú reguláris gyalogság alkalmazása miatt, másrészt a fontosabb várakban és városokban erős császári őrség volt elhelyezve. A felkelők ellen nem csupán német és (kisebb számban) horvát erők harcoltak, hanem (1672-től) magyar lovascsapatok is, így a felkelés regionális méretű maradt. (hu)
|
