| dbo:abstract
|
- A Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el. A Nagykörúttól északkeleti irányban, de azon kívül eső részét az 1970-es években lebontották, és a helyén lakótelepeket építettek. A Felsőváros Szeged három középkori, - a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkort derekától kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, és a tiszai közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca). Sókamarája (a Maroson szállított erdélyi só révén) már a kezdetektől komoly forgalmat bonyolított le.Tabán nevű részében a török tímárság élt, - és a híres lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi készítő papucsosság is ebből a szakmából alakult ki. Szeged-Felsővároson 1908-ban 5 mester és 10–12 segéd hozta létre az „Első szegedi cipő-, csizma- és papucsipari szövetkezet”-et. E papucs különlegessége nem csak a rikító, főként piros színe hanem a szimmetrikussága a hagyományos ,,egylábas" kaptafa alkalmazása miatt. Felsőváros másik része a hódoltság alatt a Fazékször, ahol a nevezetes készítették. Felsőváros temploma a Szent Miklós-templom. Közelében áll a minorita rendház 18. század közepén épült műemlék jellegű épülete. Fontosabb felsővárosi intézmények: az , a Pick Szeged Zrt. egyik épülete a Novotel Szálloda, a szegedi hajókikötő. Felsőváros népi világát főként Dugonics András, Kálmány Lajos és Tömörkény István örökítette meg. (hu)
- A Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el. A Nagykörúttól északkeleti irányban, de azon kívül eső részét az 1970-es években lebontották, és a helyén lakótelepeket építettek. A Felsőváros Szeged három középkori, - a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkort derekától kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, és a tiszai közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca). Sókamarája (a Maroson szállított erdélyi só révén) már a kezdetektől komoly forgalmat bonyolított le.Tabán nevű részében a török tímárság élt, - és a híres lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi készítő papucsosság is ebből a szakmából alakult ki. Szeged-Felsővároson 1908-ban 5 mester és 10–12 segéd hozta létre az „Első szegedi cipő-, csizma- és papucsipari szövetkezet”-et. E papucs különlegessége nem csak a rikító, főként piros színe hanem a szimmetrikussága a hagyományos ,,egylábas" kaptafa alkalmazása miatt. Felsőváros másik része a hódoltság alatt a Fazékször, ahol a nevezetes készítették. Felsőváros temploma a Szent Miklós-templom. Közelében áll a minorita rendház 18. század közepén épült műemlék jellegű épülete. Fontosabb felsővárosi intézmények: az , a Pick Szeged Zrt. egyik épülete a Novotel Szálloda, a szegedi hajókikötő. Felsőváros népi világát főként Dugonics András, Kálmány Lajos és Tömörkény István örökítette meg. (hu)
|
