| dbo:abstract
|
- Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület 1883-ban alakult kultúregyesület volt a Magyar Királyság északi területein, melynek egyik fő tevékenysége a magyarosodás elősegítése és pánszláv eszmék visszaszorítása volt. Ennek egyik fő eszköze magyar óvodák, népkönyvtárak és iskolák alapítása és fenntartása volt elsősorban szláv területeken. Székhelye Nyitra volt. 1882-ben Galgócon Libertinyi Gusztáv királyi tanácsos és tanfelügyelő és Orbók Mór tanár társszerkesztése alatt az egyesület céljait később is szolgáló, kéthetenként Nyitrán megjelenő folyóiratot alapítottak. Ez a kultúregyesület megalakulását szorgalmazta. A tervező gyűlést herceg Odescalchi Gyula elnöklete alatt 1882. november 28-án, az alakuló gyűlést 1883. november 20-án tartották Nyitrán. Az egyesület védnöke József főherceg lett. Az egyesület ügyeit a szakosztályokra osztott központi igazgató választmány vezette, közgyűléseit felváltva tartották a választmányai székhelyein. A tevékenyen működő megyei és városi választmányok a központtal szerves összefüggésben, egyenlő szervezettel, mégis jelentékeny önállósággal működtek. A magyar nyelv tanulásában sikert felmutató néptanítók jutalmazására évente jelentős összegeket fordítottak. A felnőttek oktatását több helyütt sikerrel kezdeményezte és a tanfolyamokat hallgatók között jutalomkönyveket osztottak ki. A hazafias szlovák lapokat is támogatták. A működésről előbb időszaki értesítők, majd 1886-tól évkönyvek is megjelentek. A csehszlovák államfordulat után korábbi eredményei azonban gyors ütemben elsorvadtak, főként az értelmiség nagy számának kiutasítása és ellehetetlenítése, részben az általa fenntartott iskola- és egyéb kultúrhálózat elhelyezkedése miatt (a nyelvhatártól északra, illetve a szláv nyelvszigeteken), melyet az új állam megszüntetett, vagy államosított és így az új helyzetnek rendelt alá. Új kultúregyesület, megváltozott feladattal, ezután csak 1925-ben jött létre Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SzMKE) néven, melyet azonban csak 1928-ban hagyott jóvá a belügyminisztérium. Juhász Gyula 1908-ban a című költeményében figurázta ki a magyar szervezetek között. (hu)
- Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület 1883-ban alakult kultúregyesület volt a Magyar Királyság északi területein, melynek egyik fő tevékenysége a magyarosodás elősegítése és pánszláv eszmék visszaszorítása volt. Ennek egyik fő eszköze magyar óvodák, népkönyvtárak és iskolák alapítása és fenntartása volt elsősorban szláv területeken. Székhelye Nyitra volt. 1882-ben Galgócon Libertinyi Gusztáv királyi tanácsos és tanfelügyelő és Orbók Mór tanár társszerkesztése alatt az egyesület céljait később is szolgáló, kéthetenként Nyitrán megjelenő folyóiratot alapítottak. Ez a kultúregyesület megalakulását szorgalmazta. A tervező gyűlést herceg Odescalchi Gyula elnöklete alatt 1882. november 28-án, az alakuló gyűlést 1883. november 20-án tartották Nyitrán. Az egyesület védnöke József főherceg lett. Az egyesület ügyeit a szakosztályokra osztott központi igazgató választmány vezette, közgyűléseit felváltva tartották a választmányai székhelyein. A tevékenyen működő megyei és városi választmányok a központtal szerves összefüggésben, egyenlő szervezettel, mégis jelentékeny önállósággal működtek. A magyar nyelv tanulásában sikert felmutató néptanítók jutalmazására évente jelentős összegeket fordítottak. A felnőttek oktatását több helyütt sikerrel kezdeményezte és a tanfolyamokat hallgatók között jutalomkönyveket osztottak ki. A hazafias szlovák lapokat is támogatták. A működésről előbb időszaki értesítők, majd 1886-tól évkönyvek is megjelentek. A csehszlovák államfordulat után korábbi eredményei azonban gyors ütemben elsorvadtak, főként az értelmiség nagy számának kiutasítása és ellehetetlenítése, részben az általa fenntartott iskola- és egyéb kultúrhálózat elhelyezkedése miatt (a nyelvhatártól északra, illetve a szláv nyelvszigeteken), melyet az új állam megszüntetett, vagy államosított és így az új helyzetnek rendelt alá. Új kultúregyesület, megváltozott feladattal, ezután csak 1925-ben jött létre Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SzMKE) néven, melyet azonban csak 1928-ban hagyott jóvá a belügyminisztérium. Juhász Gyula 1908-ban a című költeményében figurázta ki a magyar szervezetek között. (hu)
|
