| dbo:abstract
|
- A felvételi vizsga egy kiválasztási eljárás, melyet általában akkor alkalmaznak, amikor korlátozott darabszámú helyre a darabszámnál több, esetleg lényegesen több jelentkező van, vagy van várhatóan lesz. Az eljárás célja (manipulálatlan esetben) az adott szempontrendszer szerint a legkiválóbb jelöltek kiválasztása. Előfordul, hogy a felvételi vizsgát jogszabály vagy vizsgát alkalmazó szervezet írja elő, függetlenül a jelentkezők számától. Ez utóbbi esetben leggyakrabban a minőség biztosítása (minimális teljesítmény előírásával) a cél, vagy pl. szóbeli vizsga esetén a jelöltekkel való személyes találkozás garantálása miatt tartanak felvételi vizsgát. Noha felvételi vizsgát gyakorlatilag bármilyen szervezet alkalmazhat, és gyakori a vállalathoz, céghez való felvétel esetében, Magyarországon a korábbi évtizedekben a fogalom elsősorban az oktatási intézményekbe való bekerüléssel kapcsolatosan volt használatos. Ezen belül is a fogalom – a középiskolai felvételi vizsga mellett – leginkább felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges eljárásként volt ismeretes egyetemi, ill. főiskolai felvételi szókapcsolatban, e szövegösszefüggésben a "vizsga" szó leggyakrabban el is maradt. A korábbi évtizedekben a "felvételi" szó általában önmagában is valamely felsőoktatási intézménybe való felvételi vizsgára, vagy magára a vizsgafolyamatra utalt. Mára ez a forma és ez a szóhasználat alárendeltté vált, mert ma a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárás határozza meg, hogy miként lehet felvételt nyerni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. A korábbi szóhasználat szerinti felvételi vizsga ma leginkább a mesterképzésben alkalmazott felvételi vizsgához hasonlítható. (hu)
- A felvételi vizsga egy kiválasztási eljárás, melyet általában akkor alkalmaznak, amikor korlátozott darabszámú helyre a darabszámnál több, esetleg lényegesen több jelentkező van, vagy van várhatóan lesz. Az eljárás célja (manipulálatlan esetben) az adott szempontrendszer szerint a legkiválóbb jelöltek kiválasztása. Előfordul, hogy a felvételi vizsgát jogszabály vagy vizsgát alkalmazó szervezet írja elő, függetlenül a jelentkezők számától. Ez utóbbi esetben leggyakrabban a minőség biztosítása (minimális teljesítmény előírásával) a cél, vagy pl. szóbeli vizsga esetén a jelöltekkel való személyes találkozás garantálása miatt tartanak felvételi vizsgát. Noha felvételi vizsgát gyakorlatilag bármilyen szervezet alkalmazhat, és gyakori a vállalathoz, céghez való felvétel esetében, Magyarországon a korábbi évtizedekben a fogalom elsősorban az oktatási intézményekbe való bekerüléssel kapcsolatosan volt használatos. Ezen belül is a fogalom – a középiskolai felvételi vizsga mellett – leginkább felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges eljárásként volt ismeretes egyetemi, ill. főiskolai felvételi szókapcsolatban, e szövegösszefüggésben a "vizsga" szó leggyakrabban el is maradt. A korábbi évtizedekben a "felvételi" szó általában önmagában is valamely felsőoktatási intézménybe való felvételi vizsgára, vagy magára a vizsgafolyamatra utalt. Mára ez a forma és ez a szóhasználat alárendeltté vált, mert ma a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárás határozza meg, hogy miként lehet felvételt nyerni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe. A korábbi szóhasználat szerinti felvételi vizsga ma leginkább a mesterképzésben alkalmazott felvételi vizsgához hasonlítható. (hu)
|
