| dbo:abstract
|
- Egy egyed fenotípusán érthetjük teljes fizikai megjelenését, vagy egy specifikus jelleg megjelenését, úgy mint a szemszín, amely variálódik az egyedek között. A fenotípust a genotípus, vagy az egyed kromoszómáin hordozott allélek jelenléte alapján határozhatjuk meg. A fenotípus a legtöbb esetben számos géntől és a környezeti hatásoktól együttesen függ. Azonban nem minden allél jelenlétéből lehet következtetni a fenotípusra. Mivel fenotípust jelentősen könnyebb meghatározni, mint genotípust (hiszen nem igényel szekvenálást, vagy komolyabb kémiai műveleteket), ezért a klasszikus genetika a gének funkciójának megismerésére a fenotípus vizsgálatát alkalmazza. Ebből kiindulva, csak a genetikusok tudtak levezetni külső jellegből öröklődési mintázatokat a molekuláris biológia ismerete nélkül. A feno- és genotípus közötti összefüggést leggyakrabban a következő egyenlettel szemléltetik: genotípus + környezet → fenotípus Egy kissé pontosabb összefüggés: genotípus + környezet + véletlen-variációk → fenotípus A fenotípus jelentőségének demonstrálására megfelelő példa lehet a Drosophila melanogaster gyümölcslégy, melynek szemszáma annyira variálódhat a bal és jobb oldala között egy egyedben, amennyire a genotípusok variálódhatnak. A fenotípus tehát lényegében bármely kimutatható (szerkezeti, biokémikus, élettani vagy pszichológiai) jellege egy egyednek, amelyet a genotípusa és a környezeti hatások interakciója határoz meg. (hu)
- Egy egyed fenotípusán érthetjük teljes fizikai megjelenését, vagy egy specifikus jelleg megjelenését, úgy mint a szemszín, amely variálódik az egyedek között. A fenotípust a genotípus, vagy az egyed kromoszómáin hordozott allélek jelenléte alapján határozhatjuk meg. A fenotípus a legtöbb esetben számos géntől és a környezeti hatásoktól együttesen függ. Azonban nem minden allél jelenlétéből lehet következtetni a fenotípusra. Mivel fenotípust jelentősen könnyebb meghatározni, mint genotípust (hiszen nem igényel szekvenálást, vagy komolyabb kémiai műveleteket), ezért a klasszikus genetika a gének funkciójának megismerésére a fenotípus vizsgálatát alkalmazza. Ebből kiindulva, csak a genetikusok tudtak levezetni külső jellegből öröklődési mintázatokat a molekuláris biológia ismerete nélkül. A feno- és genotípus közötti összefüggést leggyakrabban a következő egyenlettel szemléltetik: genotípus + környezet → fenotípus Egy kissé pontosabb összefüggés: genotípus + környezet + véletlen-variációk → fenotípus A fenotípus jelentőségének demonstrálására megfelelő példa lehet a Drosophila melanogaster gyümölcslégy, melynek szemszáma annyira variálódhat a bal és jobb oldala között egy egyedben, amennyire a genotípusok variálódhatnak. A fenotípus tehát lényegében bármely kimutatható (szerkezeti, biokémikus, élettani vagy pszichológiai) jellege egy egyednek, amelyet a genotípusa és a környezeti hatások interakciója határoz meg. (hu)
|
