| dbo:abstract
|
- A Ferenc József-rendet Ferenc József császár és király alapította 1849. december 2-án a kiváló érdemek jutalmazására. A kitüntetés alapításának dátumát azonban utólag 1848. december 2-re, a trónfoglalás napjára módosították. Az 1851. február 6-i pátenssel három osztály alakítottak: nagykereszt, középkereszt és lovagkereszt. A rend nagymestere az uralkodó volt. A rend adományozása születéstől, vallástól és állástól függetlenül történt, külföldiek és belföldiek egyaránt kaphatták. A rendjel tulajdonosa sem nemességre, sem örökölhető kitüntetésre nem tarthatott igényt, azonban meghívták az udvari ünnepélyekre. Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszínű vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselték. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugarú gyémántozott ezüst csillagot hordtak, amelyen a rend keresztje fekszik. A gomblyukban viselt miniatűr dekoráció részére külön aranyláncocskák voltak előírva, amelyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejű sas, és „F. J.” koronás monogramból, a parancsnokoknál csak a kétfejű koronás sasokból, a lovagoknál arany pajzsocskákból álltak, utóbbiakon felváltva egy korona és „F. J.” monogram látható. 2017-ben Sándor von Habsburg-Lothringen újraalapította a rendet. (hu)
- A Ferenc József-rendet Ferenc József császár és király alapította 1849. december 2-án a kiváló érdemek jutalmazására. A kitüntetés alapításának dátumát azonban utólag 1848. december 2-re, a trónfoglalás napjára módosították. Az 1851. február 6-i pátenssel három osztály alakítottak: nagykereszt, középkereszt és lovagkereszt. A rend nagymestere az uralkodó volt. A rend adományozása születéstől, vallástól és állástól függetlenül történt, külföldiek és belföldiek egyaránt kaphatták. A rendjel tulajdonosa sem nemességre, sem örökölhető kitüntetésre nem tarthatott igényt, azonban meghívták az udvari ünnepélyekre. Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszínű vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselték. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugarú gyémántozott ezüst csillagot hordtak, amelyen a rend keresztje fekszik. A gomblyukban viselt miniatűr dekoráció részére külön aranyláncocskák voltak előírva, amelyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejű sas, és „F. J.” koronás monogramból, a parancsnokoknál csak a kétfejű koronás sasokból, a lovagoknál arany pajzsocskákból álltak, utóbbiakon felváltva egy korona és „F. J.” monogram látható. 2017-ben Sándor von Habsburg-Lothringen újraalapította a rendet. (hu)
|
