| dbo:abstract
|
- A újságíró által összeállított Finkbeiner-teszt egy olyan lista, amely segíti az újságírókat abban, hogy elkerüljék a szexista sztereotípiákat a női tudósokról szóló cikkeikben. A következő témák és kérdések kerülendők egy női tudósról szóló cikkben vagy interjúban ahhoz, hogy a Finkbeiner-teszten átmenjen:
* Ne hangsúlyozzák ki, hogy nőről van szó
* Mi a férje foglalkozása?
* Hogyan oldja meg a gyermekek felügyeletét?
* Ne írjanak róla, hogy mennyire anyáskodik a beosztottai fölött
* Visszavetette-e a tudományterületén tapasztalt versengés?
* Ne említsék meg, hogy példaképként szolgál más nők számára
* Ő az „első nő, aki…”. Aschwanden a tesztet 2013. március 5-én jelentette meg a nevű, online női tudományos folyóiratban. A cikkel választ kívánt adni arra azokra a tipikus baklövésekre, ahogyan a női tudósokkal kapcsolatos sztereotípiákat tálalják a médiában: „a cikkalany nemét az őt legjobban jellemző részletként kezelve. Ő nem csak egy nagy tudós, hanem egy nő! És ha ráadásul még feleség és anya is egyben, ezeket a szerepeit kiemelve tárgyalják.” Aschwanden a Bechdel-teszt szellemében készítette el tesztjét; a Bechdel-teszt a fikciós művekben vizsgálja a . A tesztet szakíró kollégájáról, nevezte el, aki azt a döntését publikálta, hogy miért nem „mint nőről” írta meg legutóbbi cikkét egy csillagászról. A Finkbeiner-tesztet említették a New York Times rakétatudósról szóló nekrológjának médiakritikájában. Az említett gyászjelentés, amit 2013. március 30-án publikáltak és Douglas Martin tollából származik, a következő szavakkal kezdődik: „Csodás volt a Sztroganov bélszínje, követte férjét munkahelyről munkahelyre és nyolc évet töltött otthon, hogy felnevelje három gyermeküket”. (hu)
- A újságíró által összeállított Finkbeiner-teszt egy olyan lista, amely segíti az újságírókat abban, hogy elkerüljék a szexista sztereotípiákat a női tudósokról szóló cikkeikben. A következő témák és kérdések kerülendők egy női tudósról szóló cikkben vagy interjúban ahhoz, hogy a Finkbeiner-teszten átmenjen:
* Ne hangsúlyozzák ki, hogy nőről van szó
* Mi a férje foglalkozása?
* Hogyan oldja meg a gyermekek felügyeletét?
* Ne írjanak róla, hogy mennyire anyáskodik a beosztottai fölött
* Visszavetette-e a tudományterületén tapasztalt versengés?
* Ne említsék meg, hogy példaképként szolgál más nők számára
* Ő az „első nő, aki…”. Aschwanden a tesztet 2013. március 5-én jelentette meg a nevű, online női tudományos folyóiratban. A cikkel választ kívánt adni arra azokra a tipikus baklövésekre, ahogyan a női tudósokkal kapcsolatos sztereotípiákat tálalják a médiában: „a cikkalany nemét az őt legjobban jellemző részletként kezelve. Ő nem csak egy nagy tudós, hanem egy nő! És ha ráadásul még feleség és anya is egyben, ezeket a szerepeit kiemelve tárgyalják.” Aschwanden a Bechdel-teszt szellemében készítette el tesztjét; a Bechdel-teszt a fikciós művekben vizsgálja a . A tesztet szakíró kollégájáról, nevezte el, aki azt a döntését publikálta, hogy miért nem „mint nőről” írta meg legutóbbi cikkét egy csillagászról. A Finkbeiner-tesztet említették a New York Times rakétatudósról szóló nekrológjának médiakritikájában. Az említett gyászjelentés, amit 2013. március 30-án publikáltak és Douglas Martin tollából származik, a következő szavakkal kezdődik: „Csodás volt a Sztroganov bélszínje, követte férjét munkahelyről munkahelyre és nyolc évet töltött otthon, hogy felnevelje három gyermeküket”. (hu)
|
