| dbo:abstract
|
- Finnország építészete mintegy 800 éves múltra tekint vissza, és míg a modern kor kezdetéig erősen hatott rá a két szomszéd nemzet, melyeknek uralma alatt állt, Svédország és Oroszország, a 19. századtól kezdve más közvetlen hatások is érték, egyrészt külföldi építészek megtelepedése, másrészt a finn építészeti szakma kialakulása következtében. A finn építészet a maga részéről szintén nemzetközi hatást gyakorolt olyan irányzatokban, mint a szecesszió, az (wd) és (wd). Nemzetközi hatása leginkább az ország korai modernista építészének, Eliel Saarinennek volt. Nála is híresebb a szintén modernista Alvar Aalto, akit a modern kori építészet világszinten jelentős képviselőjének tartanak. Egy 2000-ben megjelent cikkben Frédéric Edelmann, a Le Monde műkritikusa, azt írta, hogy a népesség arányában Finnországnak több Alvar Aaltóhoz mérhető építésze van, mint bármely más országnak. Finnország legfontosabb teljesítménye az építészetben a modern korhoz kötődik, főleg mivel a jelenlegi épületeknek csak mintegy 20%-a épült 1955 előtt, ami a második világháború utáni újjáépítés és az azt követő urbanizációs hullám következménye. A svéd uralom a 13. századtól 1809-ig tartott, amelyet az orosz uralom követett. Az orosz korszakban azonban az ország Finn Nagyhercegségként viszonylagos autonómiát élvezett, majd 1917-ben kikiáltotta függetlenségét. Ezek a történelmi tényezők különös jelentőséggel bírtak a finn építészet történetében, egyrészt a városok alapítása és a számos, svédek és oroszok közti háború miatt szükségessé vált várak építése vonatkozásában, másrészt az építőanyag és szakképzett munkaerő rendelkezésre állását illetően, valamint később az építésre vonatkozó kormányzati politikát illetően. Mivel az ország alapvetően erdős területen fekszik, a fa volt a természetes építőanyag, míg a helyi kőzetek (elsősorban gránit) keménysége eleinte nehézkessé tette a felhasználást. A téglagyártás csak a 19. században terjedt el. A beton használata az 1960-as években, a jóléti állam kialakulásával vált hangsúlyossá, különösen az állami építkezéseken, ahol az előre gyártott elemek domináltak. (hu)
- Finnország építészete mintegy 800 éves múltra tekint vissza, és míg a modern kor kezdetéig erősen hatott rá a két szomszéd nemzet, melyeknek uralma alatt állt, Svédország és Oroszország, a 19. századtól kezdve más közvetlen hatások is érték, egyrészt külföldi építészek megtelepedése, másrészt a finn építészeti szakma kialakulása következtében. A finn építészet a maga részéről szintén nemzetközi hatást gyakorolt olyan irányzatokban, mint a szecesszió, az (wd) és (wd). Nemzetközi hatása leginkább az ország korai modernista építészének, Eliel Saarinennek volt. Nála is híresebb a szintén modernista Alvar Aalto, akit a modern kori építészet világszinten jelentős képviselőjének tartanak. Egy 2000-ben megjelent cikkben Frédéric Edelmann, a Le Monde műkritikusa, azt írta, hogy a népesség arányában Finnországnak több Alvar Aaltóhoz mérhető építésze van, mint bármely más országnak. Finnország legfontosabb teljesítménye az építészetben a modern korhoz kötődik, főleg mivel a jelenlegi épületeknek csak mintegy 20%-a épült 1955 előtt, ami a második világháború utáni újjáépítés és az azt követő urbanizációs hullám következménye. A svéd uralom a 13. századtól 1809-ig tartott, amelyet az orosz uralom követett. Az orosz korszakban azonban az ország Finn Nagyhercegségként viszonylagos autonómiát élvezett, majd 1917-ben kikiáltotta függetlenségét. Ezek a történelmi tényezők különös jelentőséggel bírtak a finn építészet történetében, egyrészt a városok alapítása és a számos, svédek és oroszok közti háború miatt szükségessé vált várak építése vonatkozásában, másrészt az építőanyag és szakképzett munkaerő rendelkezésre állását illetően, valamint később az építésre vonatkozó kormányzati politikát illetően. Mivel az ország alapvetően erdős területen fekszik, a fa volt a természetes építőanyag, míg a helyi kőzetek (elsősorban gránit) keménysége eleinte nehézkessé tette a felhasználást. A téglagyártás csak a 19. században terjedt el. A beton használata az 1960-as években, a jóléti állam kialakulásával vált hangsúlyossá, különösen az állami építkezéseken, ahol az előre gyártott elemek domináltak. (hu)
|
