| dbo:abstract
|
- A fitoncidok szerves vegyületek, melyeket növények termelnek. A szót 1937-ben alkotta Dr. Boris P. Tokin, orosz biokémikus a . Megfigyelte, hogy egyes növények olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a mikroorganizmusok által okozott és erjedést, valamint azt, hogy megegyék őket az állatok. Számos növény termel fitoncidokat, köztük a fűszerek, hagyma, fokhagyma, tölgy, fenyők stb. A fokhagyma allicint és diallil-diszulfidot tartalmaz; a fenyő α-, karént, és más . Több mint 5000 féle illóolaj védi a növényeket a baktériumoktól, gombáktól és rovaroktól. A fitoncidek meggátolják a mikrobák szaporodását, vagy megölik őket. Az orosz, ukrán, kínai és japán orvoslásban gyakran használják őket, ezen kívül a természetgyógyászatban, a , az aromaterápiában és az állatorvoslásban is használatosak. A növények fitoncid képességét egy ukrán tudós: B.P. TOKIN állapította meg 1928-29-ben. Fitoncid képesség alatt a növényeknek azt a fajta védekező mechanizmusát értette, amellyel gombák, más növények, rovarok és egyéb mikroorganizmusok ellen képesek védekezni. A fitoncid anyagok lehetnek kémiailag alkoholok, aldehidek, glukozidok, szerves savak és cserző anyagok. A növényekben általában illó vegyületek formájában vannak jelen, ezért a légzéssel, esetleg a sejtek sérülése miatt a levegőbe kerülve fejtik ki a védőhatást. Néhány fitoncid nem illó vegyület formájában a sejtnedvekben található és nyomás, vagy sérülés hatására jut ki a növény felszínére és környezetébe. (hu)
- A fitoncidok szerves vegyületek, melyeket növények termelnek. A szót 1937-ben alkotta Dr. Boris P. Tokin, orosz biokémikus a . Megfigyelte, hogy egyes növények olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a mikroorganizmusok által okozott és erjedést, valamint azt, hogy megegyék őket az állatok. Számos növény termel fitoncidokat, köztük a fűszerek, hagyma, fokhagyma, tölgy, fenyők stb. A fokhagyma allicint és diallil-diszulfidot tartalmaz; a fenyő α-, karént, és más . Több mint 5000 féle illóolaj védi a növényeket a baktériumoktól, gombáktól és rovaroktól. A fitoncidek meggátolják a mikrobák szaporodását, vagy megölik őket. Az orosz, ukrán, kínai és japán orvoslásban gyakran használják őket, ezen kívül a természetgyógyászatban, a , az aromaterápiában és az állatorvoslásban is használatosak. A növények fitoncid képességét egy ukrán tudós: B.P. TOKIN állapította meg 1928-29-ben. Fitoncid képesség alatt a növényeknek azt a fajta védekező mechanizmusát értette, amellyel gombák, más növények, rovarok és egyéb mikroorganizmusok ellen képesek védekezni. A fitoncid anyagok lehetnek kémiailag alkoholok, aldehidek, glukozidok, szerves savak és cserző anyagok. A növényekben általában illó vegyületek formájában vannak jelen, ezért a légzéssel, esetleg a sejtek sérülése miatt a levegőbe kerülve fejtik ki a védőhatást. Néhány fitoncid nem illó vegyület formájában a sejtnedvekben található és nyomás, vagy sérülés hatására jut ki a növény felszínére és környezetébe. (hu)
|
