| dbo:abstract
|
- Fiume kormányzói Fiume város és csatolt részei kormányzója voltak, hatáskörük ugyanakkor kiterjedt a teljes horvát-magyar tengerpart tengerészeti ügyeire is. A kormányzót a mindenkori magyar király nevezte ki. Fiumét és tágabb környezetét, vagyis a magyar tengermelléket Mária Terézia csatolta Magyarországhoz egy rendeletében 1779. április 29-i hatállyal. A magyar országgyűlés meglehetősen nehezen, csak 1807-ben emelte törvényerőre ezt. A Magyar Tengermellék a napóleoni háborúk későbbi szakaszában, a schönbrunni békeszerződés értelmében 1809–1814 között francia megszállás alá került, a Francia Császársághoz tartozó külbirtok, az Illír tartományok részeként. A francia közigazgatás bevezette a francia polgári törvénykönyvet (code civil). Miután az osztrákok 1814-ben visszafoglalták, 1816-tól az új Habsburg koronatartomány, az Illír Királyság része lett, majd 1822. július 25-én a teljes korábbi tengermelléket visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik következményeként 1849. október 24-én Horvátország egy tartományaként volt kezelve. A kiegyezés egyik hozadéka volt a magyar–horvát kiegyezés (1868), aminek értelmében Fiume város a Magyar Szent Korona Országainak csatolt része lett, míg az egykori tengermellék többi része Horvát–Szlavónország része maradt, de végleges megállapodás csak 1870-re született, így csak ekkor nevezték ki Fiume első magyar kormányzóját 1848 óta. 1920-ban, a város önálló állammá alakulásával e tisztség megszűnt. (hu)
- Fiume kormányzói Fiume város és csatolt részei kormányzója voltak, hatáskörük ugyanakkor kiterjedt a teljes horvát-magyar tengerpart tengerészeti ügyeire is. A kormányzót a mindenkori magyar király nevezte ki. Fiumét és tágabb környezetét, vagyis a magyar tengermelléket Mária Terézia csatolta Magyarországhoz egy rendeletében 1779. április 29-i hatállyal. A magyar országgyűlés meglehetősen nehezen, csak 1807-ben emelte törvényerőre ezt. A Magyar Tengermellék a napóleoni háborúk későbbi szakaszában, a schönbrunni békeszerződés értelmében 1809–1814 között francia megszállás alá került, a Francia Császársághoz tartozó külbirtok, az Illír tartományok részeként. A francia közigazgatás bevezette a francia polgári törvénykönyvet (code civil). Miután az osztrákok 1814-ben visszafoglalták, 1816-tól az új Habsburg koronatartomány, az Illír Királyság része lett, majd 1822. július 25-én a teljes korábbi tengermelléket visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik következményeként 1849. október 24-én Horvátország egy tartományaként volt kezelve. A kiegyezés egyik hozadéka volt a magyar–horvát kiegyezés (1868), aminek értelmében Fiume város a Magyar Szent Korona Országainak csatolt része lett, míg az egykori tengermellék többi része Horvát–Szlavónország része maradt, de végleges megállapodás csak 1870-re született, így csak ekkor nevezték ki Fiume első magyar kormányzóját 1848 óta. 1920-ban, a város önálló állammá alakulásával e tisztség megszűnt. (hu)
|
