| dbo:abstract
|
- Az interneten, amelyre (a hozzáférés díjától eltekintve) az ingyenesség kultúrája jellemző, a fizetési fal vagy fizetőfal (paywall) funkciója, hogy gátolja a hozzáférést egy weboldalhoz, amíg a felhasználó elő nem fizetett az adott oldalra. Az ezt alkalmazó weboldalak közé néhány periodikához tartozó weboldal is tartozik. A Financial Times 2002-ben kezdett pénzt kérni a publikált hírek eléréséért. Az Egyesült Királyságban a 2005-ben vezette be a fizetési fal használatát. Jelenleg a magazin tartalmának 60%-át az előfizetők számára átjárható fizetőfal mögött tartják egy hónapon keresztül. Ide tartoznak a címlapsztorik és a részletesebb cikkek. Toby Bray igazgató szerint készek arra, hogy átvegyék a FT modelljét, ami havonta bizonyos számú cikkhez enged hozzáférést az egész oldalon. A Wall Street Journal az utolsó nagyobb újság az USA-ban, ami máig fizetési fal mögött működik. A Journalnak csaknem egymillió fizetős online olvasója van, ami évente kb. 65 millió dollár forgalmat generál. (hu)
- Az interneten, amelyre (a hozzáférés díjától eltekintve) az ingyenesség kultúrája jellemző, a fizetési fal vagy fizetőfal (paywall) funkciója, hogy gátolja a hozzáférést egy weboldalhoz, amíg a felhasználó elő nem fizetett az adott oldalra. Az ezt alkalmazó weboldalak közé néhány periodikához tartozó weboldal is tartozik. A Financial Times 2002-ben kezdett pénzt kérni a publikált hírek eléréséért. Az Egyesült Királyságban a 2005-ben vezette be a fizetési fal használatát. Jelenleg a magazin tartalmának 60%-át az előfizetők számára átjárható fizetőfal mögött tartják egy hónapon keresztül. Ide tartoznak a címlapsztorik és a részletesebb cikkek. Toby Bray igazgató szerint készek arra, hogy átvegyék a FT modelljét, ami havonta bizonyos számú cikkhez enged hozzáférést az egész oldalon. A Wall Street Journal az utolsó nagyobb újság az USA-ban, ami máig fizetési fal mögött működik. A Journalnak csaknem egymillió fizetős online olvasója van, ami évente kb. 65 millió dollár forgalmat generál. (hu)
|
