| dbo:abstract
|
- Florence Nightingale David angol statisztikus. Szülei egy kedves barátjuk, a szintén statisztikus Florence Nightingale (aki a számszerűsíthető eredményekre alapozó bizonyítékokon alapuló orvoslás úttörője volt) után nevezték el. A Colyton Grammar Schoolba járt, ahol leginkább matematikát tanult, statisztikusnak készült. A Bedford College for Women főiskolán matematikusi végzettséget szerzett, majd a University College Londonban folytatta tanulmányait, ahol Karl Pearson kutatási asszisztense volt. Pearsonnal folytatott munkája során David kiszámított többszörös integrálokat és a korrelációs együtthatók eloszlását. Ennek eredményeként 1938-ban megjelent első könyve, a Tables of the Correlation Coefficient. Ebben az évben szerezte meg doktori címét is. A második világháború alatt a belbiztonsági minisztériumnál dolgozott, és statisztikai modelleket készített arról, hogy milyen következményei lehetnek egy esetleges bomba robbanásnak a sűrűn lakott területeken, és ebből becsülte a károk nagyságát. 1954-ben az Amerikai Statisztikai Szövetség (American Statistical Association) tagjává választották, emellett pedig a Matematikai Statisztikai Intézet (Institute of Mathematical Statistics) munkatársa volt. 1962-ben a UCL professzora lett és a Kaliforniai Egyetemen is oktatott. 1968-ban véglegesen kiköltözött Kaliforniába, ahol a statisztikai tanszék elnöke lett, illetve a Biometrics folyóirat könyvismertető szerkesztője volt 4 évig. Számos egyéb tudományos kitüntetése mellett 1992-ben elnyerte az első Elisabeth L. Scott-díjat mind az erőfeszítéseiért, hogy a statisztika kapuit megnyissa a nők számára, mind pedig a hozzájárulásáért az oktatáshoz, a tudományhoz, a közszolgálathoz, illetve a kombinatorika, statisztikai módszerek és alkalmazásuk, és történelem területén elért kutatói eredményeiért. Az egyetem könyvtárat is nevezett el róla, illetve 2001-ben megalapították a Florence Nigthingale David-díjat. (hu)
- Florence Nightingale David angol statisztikus. Szülei egy kedves barátjuk, a szintén statisztikus Florence Nightingale (aki a számszerűsíthető eredményekre alapozó bizonyítékokon alapuló orvoslás úttörője volt) után nevezték el. A Colyton Grammar Schoolba járt, ahol leginkább matematikát tanult, statisztikusnak készült. A Bedford College for Women főiskolán matematikusi végzettséget szerzett, majd a University College Londonban folytatta tanulmányait, ahol Karl Pearson kutatási asszisztense volt. Pearsonnal folytatott munkája során David kiszámított többszörös integrálokat és a korrelációs együtthatók eloszlását. Ennek eredményeként 1938-ban megjelent első könyve, a Tables of the Correlation Coefficient. Ebben az évben szerezte meg doktori címét is. A második világháború alatt a belbiztonsági minisztériumnál dolgozott, és statisztikai modelleket készített arról, hogy milyen következményei lehetnek egy esetleges bomba robbanásnak a sűrűn lakott területeken, és ebből becsülte a károk nagyságát. 1954-ben az Amerikai Statisztikai Szövetség (American Statistical Association) tagjává választották, emellett pedig a Matematikai Statisztikai Intézet (Institute of Mathematical Statistics) munkatársa volt. 1962-ben a UCL professzora lett és a Kaliforniai Egyetemen is oktatott. 1968-ban véglegesen kiköltözött Kaliforniába, ahol a statisztikai tanszék elnöke lett, illetve a Biometrics folyóirat könyvismertető szerkesztője volt 4 évig. Számos egyéb tudományos kitüntetése mellett 1992-ben elnyerte az első Elisabeth L. Scott-díjat mind az erőfeszítéseiért, hogy a statisztika kapuit megnyissa a nők számára, mind pedig a hozzájárulásáért az oktatáshoz, a tudományhoz, a közszolgálathoz, illetve a kombinatorika, statisztikai módszerek és alkalmazásuk, és történelem területén elért kutatói eredményeiért. Az egyetem könyvtárat is nevezett el róla, illetve 2001-ben megalapították a Florence Nigthingale David-díjat. (hu)
|
