| dbo:abstract
|
- A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonképpen minden, amit állítani lehet. A fogalom maga máig filozófiai viták kereszttüzében áll, ily módon nem tisztázott teljes mértékig, hogy mit kell értenünk alatta, értelmezésére számos elméletet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működését bizonyos határokon belül jól leíró elméletek, melyek kikerültek a filozófiai diskurzusból és hatékony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvészet, az informatika és a deduktív tudományok területén. Ilyenek az osztályelmélet, a halmazelmélet, a nyelvészeti és logikai szemantika.Példák fogalmakra: „szeretet”, „háziállat”, „adás-vétel”, „gumicukor”, „a római pápa”, „földön kívüli civilizáció”, „hétfejű sárkány”, „A Magyar Köztársaság Országgyűlése”, „hőmérséklet” A fogalmak első osztályozását Arisztotelész végezte el, az ő munkássága révén létrejött elméletet nevezzük klasszikus fogalomelméletnek (vagy archaikus kifejezéssel fogalomtannak). A későbbiekben Descartes, Locke, Hume, Leibniz majd Frege, Russell, Wittgenstein és mások foglalkoztak a fogalmak természetével. Ma is új, tartalmas elméletekkel állnak elő Hilary Putnam, Jerry Fodor és még sokan mások. (hu)
- A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonképpen minden, amit állítani lehet. A fogalom maga máig filozófiai viták kereszttüzében áll, ily módon nem tisztázott teljes mértékig, hogy mit kell értenünk alatta, értelmezésére számos elméletet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működését bizonyos határokon belül jól leíró elméletek, melyek kikerültek a filozófiai diskurzusból és hatékony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvészet, az informatika és a deduktív tudományok területén. Ilyenek az osztályelmélet, a halmazelmélet, a nyelvészeti és logikai szemantika.Példák fogalmakra: „szeretet”, „háziállat”, „adás-vétel”, „gumicukor”, „a római pápa”, „földön kívüli civilizáció”, „hétfejű sárkány”, „A Magyar Köztársaság Országgyűlése”, „hőmérséklet” A fogalmak első osztályozását Arisztotelész végezte el, az ő munkássága révén létrejött elméletet nevezzük klasszikus fogalomelméletnek (vagy archaikus kifejezéssel fogalomtannak). A későbbiekben Descartes, Locke, Hume, Leibniz majd Frege, Russell, Wittgenstein és mások foglalkoztak a fogalmak természetével. Ma is új, tartalmas elméletekkel állnak elő Hilary Putnam, Jerry Fodor és még sokan mások. (hu)
|
