| dbo:abstract
|
- A fojtás olyan termodinamikai folyamat, állapotváltozás, melynek során a közeg entalpiája nem változik. Fojtás megy végbe egy közegnek porózus anyaggal kitöltött csövön átáramlásakor vagy a csővezetékbe kis nyílással ellátott szűkítőt vagy részben lezárt szelepet helyezve. A fojtás tipikusan irreverzibilis (nem megfordítható) folyamat, mindig a nagyobb nyomású állapotból a kisnyomású állapot felé megy végbe. Ideális gázok esetén a fojtás alkalmával nemcsak az entalpia, hanem a hőmérséklet is változatlan marad. Telített gőzök esetén fojtásnál a hőmérséklet csökken és a fajlagos gőztartalom nő. Túlhevített gőz esetén a hőmérséklet csak kis mértékben változik. A fojtás folyamán a közeg fajlagos munkát veszít, melynek mértéke , ahol v a fajlagos térfogat, p a nyomás. A fojtás irreverzibilis folyamat, entrópianövekedéssel jár. A fojtás során bekövetkező entrópianövekedés: , Úgy lehet venni, hogy a fojtás nem más mint a közeg hasznos munkavégzés nélküli expanziója. Gáz expanziójánál jól követhető a T-s diagramban, hogy a szűkítőnyíláson áthaladó gáz sebessége először megnő egy adiabatikus expanzió folytán, hőmérséklete is leesik, majd az örvénylés folyamán a belső surlódás felemészti a sebességet és a közeg mozgási energiája fokozatosan hőenergiává alakul: felmelegíti a közeget. A fojtást a műszaki életben gyakran alkalmazzák. A kissé kinyitott vízcsapon a kiömlő víz fojtást szenved. Minden részben kinyitott elzárószerelvény fojtást okoz. Ha egy szivattyú, kompresszor vagy turbina teljesítményét fojtással szabályozzák, akkor részterheléseken a gép hatásfoka romlik. A kis (háztartási) hűtőgépekben expanziós gép helyett fojtást alkalmaznak nyomáscsökkentésre. Ez valamit ront a hűtőgép fogyasztásán, de sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a szerkezetet. (hu)
- A fojtás olyan termodinamikai folyamat, állapotváltozás, melynek során a közeg entalpiája nem változik. Fojtás megy végbe egy közegnek porózus anyaggal kitöltött csövön átáramlásakor vagy a csővezetékbe kis nyílással ellátott szűkítőt vagy részben lezárt szelepet helyezve. A fojtás tipikusan irreverzibilis (nem megfordítható) folyamat, mindig a nagyobb nyomású állapotból a kisnyomású állapot felé megy végbe. Ideális gázok esetén a fojtás alkalmával nemcsak az entalpia, hanem a hőmérséklet is változatlan marad. Telített gőzök esetén fojtásnál a hőmérséklet csökken és a fajlagos gőztartalom nő. Túlhevített gőz esetén a hőmérséklet csak kis mértékben változik. A fojtás folyamán a közeg fajlagos munkát veszít, melynek mértéke , ahol v a fajlagos térfogat, p a nyomás. A fojtás irreverzibilis folyamat, entrópianövekedéssel jár. A fojtás során bekövetkező entrópianövekedés: , Úgy lehet venni, hogy a fojtás nem más mint a közeg hasznos munkavégzés nélküli expanziója. Gáz expanziójánál jól követhető a T-s diagramban, hogy a szűkítőnyíláson áthaladó gáz sebessége először megnő egy adiabatikus expanzió folytán, hőmérséklete is leesik, majd az örvénylés folyamán a belső surlódás felemészti a sebességet és a közeg mozgási energiája fokozatosan hőenergiává alakul: felmelegíti a közeget. A fojtást a műszaki életben gyakran alkalmazzák. A kissé kinyitott vízcsapon a kiömlő víz fojtást szenved. Minden részben kinyitott elzárószerelvény fojtást okoz. Ha egy szivattyú, kompresszor vagy turbina teljesítményét fojtással szabályozzák, akkor részterheléseken a gép hatásfoka romlik. A kis (háztartási) hűtőgépekben expanziós gép helyett fojtást alkalmaznak nyomáscsökkentésre. Ez valamit ront a hűtőgép fogyasztásán, de sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a szerkezetet. (hu)
|
