| dbo:abstract
|
- A fordítás szellemi tevékenység, ami két nyelv - általában anyanyelv és kiválasztott idegen nyelv - viszonylag magas szintű ismeretét, megértését, a hallott vagy leírt szöveg lényegének hiteles visszaadását feltételezi. A fordítás általában két-három fázisra tagolódik. Első fázis: nyersfodítás, amikor az alapszöveg kifejezései, szavai, mondatai a fordításra kerülő nyelven is hasonló értelmet kapnak. Második fázis: a fordítandó szöveg értelmes mondatokká formálása.Harmadik fázis: műfordítás, ami magasabb színvonalú, irodalmi igényű munkákra jellemző minőségi különbséget jelöl. Technikai jellegű szövegeknél a műfordítás munkafolyamata elhagyható, például áruismertetés, használati utasítás vagy kezelési útmutató fordítása esetén nem elvárás a lefordított szöveg irodalmi szintre emelése. A fordítás felelősségteljes munka, ami akár hosszabb távon is meghatározhatja a köznyelvben használt kifejezések értelmét vagy értelmetlenségét. A téves vagy hibás fordítás éppen úgy beépül a köznyelvbe, mintha hibátlan lenne. Egyik közismert fordítási hiba és következménye: Magyarországon ólmozatlannak nevezett benzint forgalmaznak, ami azt sugallja, hogy másutt a benzint ólmozzák. Holott a benzinbe nem utólag teszik bele, hanem eladás, ill. a gépjárművekbe töltés előtt kivonják az ólmot. Ezt követően kerül a felhasználókhoz, emiatt ólommentes benzin lenne a helyes elnevezés. A fordító hibás vagy téves fordítása félrevezeti nemcsak a felhasználókat, de a társadalmat is. Másik példa a hibás fordításra: a diszkont légitársaságok repülőgépeit magyarul - eléggé becsmérlően - fapados járatoknak hívják, holott biztonsági okokból egyetlen repülőgépen sincsenek fapadok. A fordító ismét nem volt a helyzet magaslatán. A jó fordításra kiváló példa Luther Márton bibliafordítása. Luther ugyanis nem a fellelt szavakat fordította le, hanem a mondatok értelmét, ezáltal nincs értelmetlen mondat a Luther által fordított Bibliában. Fordítás az a tevékenység, amelyet egy forrásnyelv (FNY) és egy célnyelv (CNY) ismerője végez abból a célból, hogy az általa megértett forrásnyelven megfogalmazott bizonyos közleményt – amely rendszerint hangzó mondat, vagy leírt, többnyire összefüggő, néha szerteágazó, inhomogén stb. szöveg – a fordítás célnyelvén előállítsa olyan eredménnyel, hogy az adott közlést a témájához értő, és mind a két nyelvet legalább a azonos szinten ismerő más (szak)ember a kész munkát azzal egyenértékűnek, jónak és hitelesnek fogadja el, vagyis azt ismerteti, amit az eredeti mond és úgy, ahogyan az mondja. A fordítás , amelynek szóbeli változata , írásbeli módozata a fordítás. A fordítást lehet számítógéppel is segíteni, ez esetben számos megoldás kínálkozik az internetes rövid szövegfordítóktól a drága számítógéppel segített fordítóprogramokig (CAT), eszközökig. A fordítás tágabb, nem természetes emberi nyelvi értelemben véve más eszközöknek is sajátja. Fordít például a számítógép is, amikor egy magas szintű programnyelven megírt programot egy vagy több lépésben végrehajtható programmá alakít. A lényeg, hogy az átalakított dolog megőrzi eredeti célját, rendeltetését, csak éppen más referenciakeretbe (megfeleltetésbe) helyezve teszi azt működőképessé, felhasználhatóvá. A fordítás tehát az eredeti összefüggések megőrzésével végzett átalakítás vagy konverzió, amelyre megint csak sok helyen kerül sor az életben, a tudományban vagy éppen a technikában. Két ember között néha akkor is szükség van fordításra, ha egyébként azonos az anyanyelvük, de – képletesen szólva – mégsem egy nyelvet beszélnek. Az ilyenkor végzett fordítás (vagyis a közlemény esetleg több lépcsőben történő újrafogalmazása) célja, hogy a két ember gondolatai, beállítódása szinkronba kerüljenek, azaz a felek megértsék egymást, teljesüljön a kommunikációs aktus (ismeret csere) célja. Amikor a fordító kap egy szöveget, az első feladata, hogy alaposan elolvassa elejétől a végéig és megismerkedik a mondanivalójával. A fordítás tehát olyan foglalkozás, amelynek célja nem eredeti mű megalkotása, hanem olyan hasonmásé, amelynek legfőbb értéke, hogy a célnyelvi olvasóra – lehetőség szerint – úgy hat, mintha a szöveg eleve az ő nyelvén született volna. Ezt elősegíthetik a célnyelvre jellemző fordulatok, , közmondások (röviden: idiómák), amelyek kárpótolnak a forrásnyelvből a fordítás során elvesző fordulatokért. Ezzel a véleménnyel szöges ellentétben áll a szoftverek fordításának az a nagyüzemi módja, amely és globalizáció névvel tiszteli meg magát, és amelynek legutóbbi fejleményeként most az hírlik, hogy az Oracle új termékeinek nemzetközi terjesztése során meghagyják az eredeti angol szókincs többségét, és mondaton belüli vegyes vagy kevert nyelvű felhasználói felületet alkotnak. (hu)
- A fordítás szellemi tevékenység, ami két nyelv - általában anyanyelv és kiválasztott idegen nyelv - viszonylag magas szintű ismeretét, megértését, a hallott vagy leírt szöveg lényegének hiteles visszaadását feltételezi. A fordítás általában két-három fázisra tagolódik. Első fázis: nyersfodítás, amikor az alapszöveg kifejezései, szavai, mondatai a fordításra kerülő nyelven is hasonló értelmet kapnak. Második fázis: a fordítandó szöveg értelmes mondatokká formálása.Harmadik fázis: műfordítás, ami magasabb színvonalú, irodalmi igényű munkákra jellemző minőségi különbséget jelöl. Technikai jellegű szövegeknél a műfordítás munkafolyamata elhagyható, például áruismertetés, használati utasítás vagy kezelési útmutató fordítása esetén nem elvárás a lefordított szöveg irodalmi szintre emelése. A fordítás felelősségteljes munka, ami akár hosszabb távon is meghatározhatja a köznyelvben használt kifejezések értelmét vagy értelmetlenségét. A téves vagy hibás fordítás éppen úgy beépül a köznyelvbe, mintha hibátlan lenne. Egyik közismert fordítási hiba és következménye: Magyarországon ólmozatlannak nevezett benzint forgalmaznak, ami azt sugallja, hogy másutt a benzint ólmozzák. Holott a benzinbe nem utólag teszik bele, hanem eladás, ill. a gépjárművekbe töltés előtt kivonják az ólmot. Ezt követően kerül a felhasználókhoz, emiatt ólommentes benzin lenne a helyes elnevezés. A fordító hibás vagy téves fordítása félrevezeti nemcsak a felhasználókat, de a társadalmat is. Másik példa a hibás fordításra: a diszkont légitársaságok repülőgépeit magyarul - eléggé becsmérlően - fapados járatoknak hívják, holott biztonsági okokból egyetlen repülőgépen sincsenek fapadok. A fordító ismét nem volt a helyzet magaslatán. A jó fordításra kiváló példa Luther Márton bibliafordítása. Luther ugyanis nem a fellelt szavakat fordította le, hanem a mondatok értelmét, ezáltal nincs értelmetlen mondat a Luther által fordított Bibliában. Fordítás az a tevékenység, amelyet egy forrásnyelv (FNY) és egy célnyelv (CNY) ismerője végez abból a célból, hogy az általa megértett forrásnyelven megfogalmazott bizonyos közleményt – amely rendszerint hangzó mondat, vagy leírt, többnyire összefüggő, néha szerteágazó, inhomogén stb. szöveg – a fordítás célnyelvén előállítsa olyan eredménnyel, hogy az adott közlést a témájához értő, és mind a két nyelvet legalább a azonos szinten ismerő más (szak)ember a kész munkát azzal egyenértékűnek, jónak és hitelesnek fogadja el, vagyis azt ismerteti, amit az eredeti mond és úgy, ahogyan az mondja. A fordítás , amelynek szóbeli változata , írásbeli módozata a fordítás. A fordítást lehet számítógéppel is segíteni, ez esetben számos megoldás kínálkozik az internetes rövid szövegfordítóktól a drága számítógéppel segített fordítóprogramokig (CAT), eszközökig. A fordítás tágabb, nem természetes emberi nyelvi értelemben véve más eszközöknek is sajátja. Fordít például a számítógép is, amikor egy magas szintű programnyelven megírt programot egy vagy több lépésben végrehajtható programmá alakít. A lényeg, hogy az átalakított dolog megőrzi eredeti célját, rendeltetését, csak éppen más referenciakeretbe (megfeleltetésbe) helyezve teszi azt működőképessé, felhasználhatóvá. A fordítás tehát az eredeti összefüggések megőrzésével végzett átalakítás vagy konverzió, amelyre megint csak sok helyen kerül sor az életben, a tudományban vagy éppen a technikában. Két ember között néha akkor is szükség van fordításra, ha egyébként azonos az anyanyelvük, de – képletesen szólva – mégsem egy nyelvet beszélnek. Az ilyenkor végzett fordítás (vagyis a közlemény esetleg több lépcsőben történő újrafogalmazása) célja, hogy a két ember gondolatai, beállítódása szinkronba kerüljenek, azaz a felek megértsék egymást, teljesüljön a kommunikációs aktus (ismeret csere) célja. Amikor a fordító kap egy szöveget, az első feladata, hogy alaposan elolvassa elejétől a végéig és megismerkedik a mondanivalójával. A fordítás tehát olyan foglalkozás, amelynek célja nem eredeti mű megalkotása, hanem olyan hasonmásé, amelynek legfőbb értéke, hogy a célnyelvi olvasóra – lehetőség szerint – úgy hat, mintha a szöveg eleve az ő nyelvén született volna. Ezt elősegíthetik a célnyelvre jellemző fordulatok, , közmondások (röviden: idiómák), amelyek kárpótolnak a forrásnyelvből a fordítás során elvesző fordulatokért. Ezzel a véleménnyel szöges ellentétben áll a szoftverek fordításának az a nagyüzemi módja, amely és globalizáció névvel tiszteli meg magát, és amelynek legutóbbi fejleményeként most az hírlik, hogy az Oracle új termékeinek nemzetközi terjesztése során meghagyják az eredeti angol szókincs többségét, és mondaton belüli vegyes vagy kevert nyelvű felhasználói felületet alkotnak. (hu)
|
