| dbo:abstract
|
- A forradalmi ifjúsági napok vagy Forradalmi Ifjúsági Napok (röviden: FIN), más néven „forradalmi tavasz” 1967–1987 között a KISZ által szervezett tavaszi ünnepségsorozat volt. A Kádár-rendszer propagandagépezete a FIN keretében igyekezett összekapcsolni a ’48-as forradalomra emlékező március 15-ét az 1919. március 21-i Tanácsköztársaságról és fasiszta megszállás alóli felszabadulásról való megemlékezéssel. A forradalmi ifjúsági napokat a KISZ-en kívül a pártszervek (KB Agitációs és Propaganda Osztály, illetve a megyei, budapesti párt is) rendszeresen megtárgyaltákAz 1956-os forradalom leverése után március 15. félelmetessé vált a hatalom szemében. Kádár kormányzata 1956 decemberében rendeletileg visszaadta március 15-e nemzeti ünnep rangját, de 1957-ben ismét, öt nappal az ünnep előtt, mégis munkanappá nyilvánították, csak az iskolákban volt tanítási szünet. A levert szabadságharc újraindítását nem véletlenül erre a dátumra tervezték („Márciusban Újra Kezdjük”, MUK). Kádár Jánosék uralmuk során legalábbis ambivalensen viszonyultak a kokárdás ünnephez (netán paranoiásan rettegtek tőle), annak potenciálisan ellenzéki töltete miatt. A hatvanas évek elejétől iskolai ünnepségeket ugyan már országszerte tartottak, ám a felnőttek számára továbbra is munkanap volt a forradalom évfordulója. Az ifjúság újult érdeklődést mutatott március 15. iránt. Az 1848, 1919 és 1945 eseményeihez kötődő ünnepségek eltérő népszerűsége, a hivatalostól eltérő interpretációk fejtörést okoztak a hatóságoknak; ahogy az is, hogy míg március 15. iskolai szünnap volt, addig 21-én tanítás folyt az iskolákban. Az Agitációs és Propaganda osztálya 1966 januárjában javaslat készített az 1967-es tavaszi ünnepségekről, a Forradalmi Ifjúság Hete megrendezésére. 1966 augusztusában a KISZ Titkársága márciusi évfordulókat április 4-ével összekötve, Forradalmi Ifjúsági Napok néven kívánta megszervezni a tavaszi ünnepségsorozatot.Ebben az öszvérmegoldásban március 15-ét mint csúcspont március 21-e, a Tanácsköztársaság emléknapja követte, majd április 4-e zárta, „szerves egységbe állítva 1848 és 1919 örökségét a jelennel”. A KISZ védnöksége alatt 1967 és 1987 között rendezték meg a forradalmi ifjúsági napokat. 1987. december 15-én az MSZMP Politikai Bizottságának határozata ismét piros betűs ünneppé nyilvánította március 15-ét; az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben pedig hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánította. (hu)
- A forradalmi ifjúsági napok vagy Forradalmi Ifjúsági Napok (röviden: FIN), más néven „forradalmi tavasz” 1967–1987 között a KISZ által szervezett tavaszi ünnepségsorozat volt. A Kádár-rendszer propagandagépezete a FIN keretében igyekezett összekapcsolni a ’48-as forradalomra emlékező március 15-ét az 1919. március 21-i Tanácsköztársaságról és fasiszta megszállás alóli felszabadulásról való megemlékezéssel. A forradalmi ifjúsági napokat a KISZ-en kívül a pártszervek (KB Agitációs és Propaganda Osztály, illetve a megyei, budapesti párt is) rendszeresen megtárgyaltákAz 1956-os forradalom leverése után március 15. félelmetessé vált a hatalom szemében. Kádár kormányzata 1956 decemberében rendeletileg visszaadta március 15-e nemzeti ünnep rangját, de 1957-ben ismét, öt nappal az ünnep előtt, mégis munkanappá nyilvánították, csak az iskolákban volt tanítási szünet. A levert szabadságharc újraindítását nem véletlenül erre a dátumra tervezték („Márciusban Újra Kezdjük”, MUK). Kádár Jánosék uralmuk során legalábbis ambivalensen viszonyultak a kokárdás ünnephez (netán paranoiásan rettegtek tőle), annak potenciálisan ellenzéki töltete miatt. A hatvanas évek elejétől iskolai ünnepségeket ugyan már országszerte tartottak, ám a felnőttek számára továbbra is munkanap volt a forradalom évfordulója. Az ifjúság újult érdeklődést mutatott március 15. iránt. Az 1848, 1919 és 1945 eseményeihez kötődő ünnepségek eltérő népszerűsége, a hivatalostól eltérő interpretációk fejtörést okoztak a hatóságoknak; ahogy az is, hogy míg március 15. iskolai szünnap volt, addig 21-én tanítás folyt az iskolákban. Az Agitációs és Propaganda osztálya 1966 januárjában javaslat készített az 1967-es tavaszi ünnepségekről, a Forradalmi Ifjúság Hete megrendezésére. 1966 augusztusában a KISZ Titkársága márciusi évfordulókat április 4-ével összekötve, Forradalmi Ifjúsági Napok néven kívánta megszervezni a tavaszi ünnepségsorozatot.Ebben az öszvérmegoldásban március 15-ét mint csúcspont március 21-e, a Tanácsköztársaság emléknapja követte, majd április 4-e zárta, „szerves egységbe állítva 1848 és 1919 örökségét a jelennel”. A KISZ védnöksége alatt 1967 és 1987 között rendezték meg a forradalmi ifjúsági napokat. 1987. december 15-én az MSZMP Politikai Bizottságának határozata ismét piros betűs ünneppé nyilvánította március 15-ét; az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben pedig hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánította. (hu)
|
