| dbo:abstract
|
- A fotokémia a kémiának a fény hatására gerjesztett elektronállapotú molekulák kémiai folyamataival, illetve a kémiai folyamatokat kísérő – nem termikus gerjesztésű – fényjelenségekkel foglalkozó területe. Tehát például tárgya az ózon magaslégköri keletkezése és bomlása, de nem tárgya az reakciók vizsgálata abban az esetben, ha a gerjedés hő hatására megy végbe. A fotonelnyeléssel képződő gerjesztett molekulák elektronszerkezete és energiája eltér az alapállapotétól, de az atommagok ekkor még változatlanok (ez a Franck-Condon-átmenet). Ezt az okozza, hogy az atommagok viszonylag nagy tömegűek, ezért nem tudják követni a pillanatszerű fotonelnyelést. A fotokémia, mint a kémián belüli önálló terület megjelenése a 19. század végére tehető. Ciamician olasz kémikus mutatott rá elsőként a fényenergia jelentőségére. Az igazi áttörés ezen a tudományterületen a 20. század második felében történt. Gyorsították a folyamatot az időről-időre jelentkező energiaválságok és ezek világgazdasági hatása. (hu)
- A fotokémia a kémiának a fény hatására gerjesztett elektronállapotú molekulák kémiai folyamataival, illetve a kémiai folyamatokat kísérő – nem termikus gerjesztésű – fényjelenségekkel foglalkozó területe. Tehát például tárgya az ózon magaslégköri keletkezése és bomlása, de nem tárgya az reakciók vizsgálata abban az esetben, ha a gerjedés hő hatására megy végbe. A fotonelnyeléssel képződő gerjesztett molekulák elektronszerkezete és energiája eltér az alapállapotétól, de az atommagok ekkor még változatlanok (ez a Franck-Condon-átmenet). Ezt az okozza, hogy az atommagok viszonylag nagy tömegűek, ezért nem tudják követni a pillanatszerű fotonelnyelést. A fotokémia, mint a kémián belüli önálló terület megjelenése a 19. század végére tehető. Ciamician olasz kémikus mutatott rá elsőként a fényenergia jelentőségére. Az igazi áttörés ezen a tudományterületen a 20. század második felében történt. Gyorsították a folyamatot az időről-időre jelentkező energiaválságok és ezek világgazdasági hatása. (hu)
|
